Marhát és baromfit kevesebbet, sertést és juhot többet vágtak

A magyarországi vágóhidakon 2,5 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 1,7 százalékkal több sertést és 4,5 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak 2017-ben az előző évhez képest az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése szerint.

A baromfifélék csoportjában a kacsavágás visszaesése rendkívüli volt (34 százalék) a madárinfluenza hatásai miatt a vizsgált időszakban. Szarvasmarhából 106 ezer darabot vágtak le 2017-ben, a levágott állatok élősúlya 53,4 ezer, vágósúlya 27,2 ezer tonna volt.

Az élősúly és a vágósúly 3 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 4400 tonna felett volt 2017-ben, míg a legmagasabb havi érték – a novemberi – meghaladta az 5200 tonnát.

A levágott szarvasmarhák 64 százaléka tehén, 23 százaléka bika volt. A tehenek vágása 4 százalékkal, a bikák vágása 2 százalékkal csökkent, az üszők vágása 5 százalékkal növekedett a darabszám alapján 2017-ben a bázisidőszakhoz képest.

fotó:123rf

A KSH adatai alapján az élő szarvasmarha külkereskedelmi forgalma 1,3 százalékkal kisebb volt 2017 I–XI. hónapjában, mint 2016 azonos időszakában. Magyarország a 39,9 ezer tonna export mellett 17,6 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2017 első 11 hónapjában. Az export volumene 6,6 százalékkal csökkent, az importé 25,6 százalékkal növekedett a 2016. I–XI. havi értékhez képest. Az élőmarha-export főként Törökországba, Ausztriába és Oroszországba irányult, míg az import elsősorban Hollandiából, Németországból és Ausztriából érkezett 2017. január-novemberben.

A KSH-adatok szerint a szarvasmarha-összlétszám közel 870 ezer volt 2017. december 1-jén, melynek több mint a felét (60 százalék) gazdasági szervezetek tartották. A szarvasmarha-állomány 2016 decembere óta 18 ezer, 2017 júniusa óta 6 ezer darabbal nőtt. A tehenek száma 395 ezer volt 2017. december 1-jén, 12 ezerrel több, mint egy évvel korábban.

fotó:123rf

Mintegy 4 millió 756 ezer sertést vágtak le a magyarországi vágóhidakon 2017-ben, 1,7 százalékkal (+80 ezer darab) többet, mint az előző évben. A levágott állatok élősúlya összesen 538 ezer tonna, vágósúlya 435 ezer tonna volt. A vágás volumene – három hónap kivételével – felülmúlta az előző év azonos havi vágásainak szintjét.

Élősúlyban a vágás havonta átlagosan meghaladta a 44 és fél ezer tonnát. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző évi 105,7 ezerről 83,6 ezer darabra (–21 százalék) csökkent 2017-ben.

Az élő sertés kivitelének volumene 15 százalékkal csökkent, míg az import 44 százalékkal növekedett a 2017. I–XI. havi időszakban 2016 azonos időszakához képest (KSH). Az export 25,1 ezer tonna, az import 76,2 ezer tonna volt, azaz a behozatal volumene több mint háromszorosa volt a kivitelének. Élő sertés főként Szlovákiából, Németországból és Hollandiából érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Szlovákiába és Ausztriába irányult a 2017. január–novemberi időszakban.

A sertésállomány a KSH adatai szerint Magyarországon 2,87 millió volt 2017. december 1-jén. Az állomány a 2016. decemberi létszámtól 37 ezerrel elmaradt, azonban a 2017. júniusit 63 ezerrel meghaladta. A sertések többségét (77 százalék) gazdasági szervezetek tartották. Az anyakocák száma 2017 decemberében 172 ezer volt, egy év alatt 6 ezerrel csökkent (–3 százalék).

Az európai országok között 2017-ben – az Eurostat eddigi adatai alapján – a várhatóan 55 millió darabot meghaladó éves sertésvágásával Németország áll az első helyen, ezt követi Spanyolország és Franciaország.

A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma 35 ezer volt 2017-ben, ami 4 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Anyajuhból több mint 5200 darabot vágtak, az élősúly 245 tonna volt a vizsgált időszakban. A KSH adatai szerint a juhállomány 1,15 millió darab volt 2017. december 1-jén, 6 ezerrel több az egy évvel korábbi létszámnál (+0,5 százalék). Az állomány meghatározó részét, 87 százalékát az egyéni gazdaságok tartották.

fotó:123rf

Az anyajuhok száma 2017 decemberében 810 ezer volt, 10 ezerrel több, mint egy évvel korábban és gyakorlatilag megegyezett a 2017 júniusi értékkel. Baromfiból 200,7 millió darabot vágtak 2017-ben, 4,5 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben.

A levágott baromfi túlnyomó többsége (84 százaléka) csirke volt, amiből 167,8 milliót vágtak, 1 százalékkal többet, mint 2016-ban. A baromfivágáson belül a pulykák számaránya 3,4, a kacsáké 9,4 százalék volt. Vágókacsából 18,8 milliót, libából 4,6 millió darabot vágtak 2017-ben. A levágott kacsák száma – a madárinfluenza hatásai miatt – több mint 34 százalékkal, míg a libavágás 17 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

fotó:123rf

A kacsavágásnál már 2016 decemberében tapasztalható volt a visszaesés, és az elhúzódó hatás a teljes éves teljesítményt befolyásolta 2017-ben. A havi 8,3 ezer tonnát meghaladó 2016-os vágással szemben 2017-ben mindössze 5,6 ezer tonna kacsát vágtak havonta átlagosan. Pulykából 6,9 milliót vágtak 2017-ben, 6 százalékkal kevesebbet, mint a bázisidőszakban. A KSH adatai szerint a tyúkfélék állománya 31,8 millió volt 2017. december 1-jén, ami 183 ezerrel kevesebb, mint egy évvel azelőtt (–0,6 százalék).

agrotrend.hu / AKI