Kertészet

Idén a Vilmos körte is hamarabb kerül a kosarakba

A szőlőhöz és a dinnyéhez hasonlóan, a körte is korábban ért meg.

Idén hamarabb érik a Vilmos körte, már augusztus elején megkezdték az általában augusztus közepén-végén érő fajta szedését. Az előzetes adatok alapján idén a megszokottnál 15 %-kal több, 38 ezer tonnányi lehet a termés körtéből, a minőség jónak ígérkezik – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleményéből.

Magyarországon a körték közül a legnagyobb területen a Bosc kobakot termesztik – fotó: 24.hu

A körtefajták érési ideje júliustól október végéig tart, a július, augusztus hónapban érő fajtákat nyári körtéknek nevezzük.

Ezen fajtákra jellemző, hogy hosszú idejű tárolásra nem alkalmasak, friss fogyasztásra viszont kedveltek, keresettek a piacon.

Jelentős képviselőik a Clapp kedveltje, a Guyot Gyula és a Vilmos körte. A körteültetvények nagy részében elsősorban az őszi fajtákat találjuk meg, tehát a gazdaságilag jelentős körtefajták zömét ősszel takarítják be.

A Bosc kobak, a Conferance és a Hardy vajkörték igen kedveltek a piacon.

Gyümölcsük szeptember közepétől októberig érik, és 2-2,5 hónapos tárolásra alkalmasak.

Körtéből az éves termésmennyiség kiugró évben elérheti akár a 40 ezer tonnát, sok éves átlagban azonban inkább 33 ezer tonna körüli volt az utóbbi évtizedben.

Magyarországon az Alpokalja, a Bodrogköz és Szatmár a három nagy körtetermő táj, ezeken a főként ártéri területeken ugyanis több az eső, illetve kevésbé jellemző a légköri aszály.

Hazánkban a termesztés az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, amely számos megváltozott körülménynek a hatása.

Az Európai Unióban egyébként Olaszország, Belgium, Spanyolország és Hollandia a legjelentősebb körtetermelők,

ezen országok önmagukban a magyar termésmennyiség tíz-hússzorosát produkálják. A területalapú támogatások igénylése alapján

2017-ben 2342 hektár, 2018-ban pedig 2269 hektár körteültetvény volt hazánkban, ez csaknem 100 hektáros csökkenés az előző évhez képest.

A kevés megfelelő éghajlati adottságú terület, a szegényes alanyfajta-kínálat, az öntözés és szakképzett munkaerő hiánya, az elöregedett ültetvények magas aránya, a hatékony növényvédő szerek kínálatának csökkenése, a körte kártevőinél a gyors rezisztencia kialakulása, valamint az újabb betegségek megjelenése sajnos nem teszi a körtét nagy területen, nagy terméshozamokkal gazdaságosan termeszthető növénnyé hazánkban.

agrotrend.hu / NAK