Miért kell – vagy nem kell – szemenként vetni a búzát?

Nemzetközi fajtabemutatót tartott a Karintia Kft. a kelet-ausztriai Marcheggben, ahol több mint 300 parcellán mutatkoztak be a pannon régióra nemesített bőtermő és prémium fajtáik. A rendezvényen a kísérleti táblák eredményei mellett a gazdálkodók a Horsch Pronto gabonavető géppel is megismerkedhettek. A 6 méteres vetőgép egyedülálló módon szemenkénti adagolókkal is rendelkezik, vagyis a gabona és az apró magvak is szemenként kerülhetnek a földbe.

Szász Zoltán, a Horsch magyarországi termékmenedzsere – fotó: agrotrend.hu

– A gabonánál milyen előnyökkel jár a szemenkénti vetés?

– Addig, amíg 4-4,5 millió maggal vetjük a búzát, durván 1-1,5 cm között van a távolság, tehát egymás hegyén-hátán vannak a magvak, nincs jelentősége a szemenkénti elosztásnak.

Abban a pillanatban, ahogy lejjebb megyünk a vetőmagnormával 1,5-2-2,5 millió mag/hektárra, azt fogjuk látni az állományban egy normál vetésnél, hogy habár találni jó tőállású növényeket is, de nagyon sok nagy hézag vagy nagy távolság lesz a magvak között, és lesznek csokros vetések is.

A szemenkénti vetéssel tulajdonképpen a csokros vetést tudjuk kiküszöbölni, hiszen egyenletes lesz a tőtávolság. Ennek előnye például a búzánál, hogy nem felfelé, a fény felé fog nyurgulni a növény, hanem meglesz a jó térállása, és azt az energiát, amit normál vetésben a felfelé nyurgulásba, a fény irányába használ fel, szemenkénti vetésnél a gyökérfejlesztésbe, a gyökérképzésbe teszi.

 A Horsch már több mint egy évtizede kísérletezik a technológiával – fotó: agrotrend.hu

– Tehát optimálisabban tudják kihasználni a teret a növények.

Így van.

– És ezt egy adapterrel érik el a vetőgépen.

– Igen, ez egy adapter. A Horsch már több mint tíz éve kísérletezik, hogy hogyan lehetne megoldani a gabona vagy az apró magvak szemenkénti vetését. Ezt az adaptert 3-4 éve sikerült létrehozni, azóta pedig folyamatosan optimalizáltuk kopás szempontjából, illetve hogy minél felhasználóbarátabb legyen. Tavaly óta már benne van az árlistánkban, tehát a szériagépekhez is meg lehet rendelni.

– Régebbi gépekhez is fel lehet szerelni?

Elméletileg meg lehetne oldani, habár nemcsak az adagoló más, hanem a vetőcsoroszlya is. Az egész vetőegységet és az elektronikát ki kellene cserélni, plusz még hozzá is kellene hegesztgetni, tehát inkább érdemesebb a régi gépet eladni és egy új gépet vásárolni ezzel a felszereltséggel.

A kísérleteink alapján mondhatom, hogy fele akkora vetőmagdózissal dolgozunk, mint hagyományosan.

A vetőgép egyedülálló módon szemenkénti adagolókkal is rendelkezik​​​​ – fotó: agrotrend.hu

– A technológiának hány hektárig van létjogosultsága?

A rendszert 2,5 millió mag/hektárig érdemes használni, tehát főleg a korai vetés esetén optimális, ugyanis minél későbbre esik a vetési idő, annál jobban nő a vetőmagmennyiség. Egyébként a gép kései vetés esetén is használható, hiszen két kézmozdulattal le lehet venni róla a szemenkénti adagolót, és rátenni egy bypasst, ami egyből bevezeti a vetőmagot a vetőcsoroszlyába, és onnantól ugyanúgy működik, mint egy standard vetőgép.

Többéves kísérletben, ugyanannál a vetőmagnormánál, szemenként vagy nem szemenként, el tudunk érni egy átlag 5 százalékos termésnövekedést is, de ami ennél még fontosabb, az a termésstabilitás.

Ehhez azért a vetőmag gondos megválasztásra is szükség van.

A szárazságtól vagy a korai csapadékhiánytól függő erős termésmennyiség-ingadozás sajnos még a legjobb vetőmag használata esetén is előfordulhat. Ezt tudjuk pozitív irányba befolyásolni az őszi szemenkénti vetéssel, hiszen így az egy-egy individuum növény sokkal erőteljesebb gyökérzetet tud képezni, ezáltal pedig a telet, a késő tavaszi vagy nyár eleji nagyobb szárazságokat is jobban átvészeli. Nem mellesleg a szemenkénti vetéssel nagyon jól beállítható a bokrosodás, ami által a növény sokkal kevesebb sarjat fog eldobni.

– Vagyis elkerülhető, hogy egymás hegyén-hátán torlódjanak a növények?

– Teljes mértékben! Vagy ha nagyobb hézag van, akkor a növény brutálisan sok oldalhajtást tud hozni, amit utána már nem fog tudni kinevelni, de addig is vizet és tápanyagot fogyasztott. A tapasztalataink és kísérleteink mentén kijelenthető, hogy

ugyanannál a tőszámnál,magnál vagy vetőmagnormánál szemenként vetve vagy normál vetésben durván 20 kg N, tehát nitrogén hatóanyaggal kevesebbel érjük el ugyanazt a termést. Erről mindenkinek érdemes tudnia.

agrotrend.hu