Nem sérthették meg a konzultáció előtt elítélt Ahmed H. jó hírnevét

 

A 2015-ös röszkei határzavargásokban részt vevő Ahmed H. radikális muszlim bevándorló 2018 elején beperelte a Miniszterelnöki Kabinetirodát jó hírnév megsértése miatt, mivel a kormány Soros-tervről tartott 2017-es nemzeti konzultációjában az az állítás szerepelt róla, hogy kövekkel támadt a rendőrökre, és ezért elítélték – közölte a Századvég elemzésében.

A hírnév – a jó hírnév – Ahmed H. esetében sem más, mint a róla mások által hozzáférhető azon adatok és tényállítások összessége, amelyek alkalmasak arra, hogy vele kapcsolatban értékítéletet alkothassunk – írta a Századvég.

A jó hírnév megsértését a jog szankcionálja, így például nem kell jogi következmények nélkül maradnia annak, ha valaki más személyre vonatkozó valótlan tényeket állít, híresztel, illetve való tényeket hamis színben tüntet fel.

Fontos, hogy értékítéletek is csak akkor sérthetik valaki jó hírnevét, ha azok legalább burkoltan tényállítást tartalmaznak. Bár a kormány tájékoztató anyagában szereplő információ valóban alkalmas lehetett Ahmed H. hátrányos társadalmi megítélésére, a konzultációs anyag vele kapcsolatosan egy valós tényt közölt, hiszen a férfit személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében bűnösnek mondta ki a Szegedi Törvényszék, és 2016 novemberében tíz év fegyházra ítélte őt .

A Kúria 2017 novemberében úgy találta, hogy néhány hónappal korábban a Szegedi Ítélőtábla törvénysértően helyezte hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, amely később társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntette miatt 2018 őszén öt év börtönbüntetésre ítélte Ahmed H.-t.

A konzultációban csak tények szerepelnek

A férfi 2015 szeptemberében a röszkei határátkelőnél dobálta a rendőröket, s a helyszínen a magyar határ megnyitását követelte, ezzel pedig megvalósította a terrorcselekményt – ezt mondta ki az első fok még 2016-os ítéletében – áll az elemzésben.

Nem egy puszta vélemény, értékelés, álláspont, bírálat jelent meg a konzultációban – olyan tényközlést tettek, amiből közvetve sem lehet valótlan tartalmú tények közlésére következtetni. A szír férfi elsőfokú elítélése tényszerűen megtörtént.

Erkölcsi ítélet vagy vélemény természetesen megfogalmazódhat a kormány konzultációjának címzettjeiben, ennek joga senkitől nem vitatható el. Az erkölcsi ítéletek nem puszta szubjektív ízlésítéletek, hanem sokkal inkább az objektív ténykijelentésekre vonatkoznak.

A jó hírnév különböző közlések általi megsértése kapcsán fontos kimondani, hogy pusztán az, hogy a konzultáció címzettjei a férfi elítéléséről szóló közlés eredményeként kedvezőtlen ítéletet formálnak a szír férfiről, önmagában még nem sérti Ahmed H. jó hírnévhez való jogát. Esetében nem a kormány anyaga sértette meg a jó hírnévhez való jogát, azt ő maga játszotta el, ennek következményeit éppen ezért viselnie kell a nyilvánosságban.

A magyar jogrendszer garantáltan kiforrott

Magyarország jogállam, hosszú idő alatt kellő mértékben és mélységben kiforrott jogrendszerrel, amelyben – a többi közt – a személyiségi jogi perekben szükséges garanciák is megfelelően kimunkáltak, s az elmúlt három évtizedben ezek a jogok a mind jogalkotásnak, mind a jogalkalmazásnak a középpontjában szerepeltek.

A hazai bíróságok jogalkalmazó tevékenysége és a jogállami Alkotmánybíróság jogfejlesztő aktivitása mindezt a folyamatot kellően megalapozta, jogásztársadalmunk legmagasabban képzett és kompetens tagjai korábban más számos szemszögből elemezték és vizsgálták a személyhez fűződő jogok megsértésének jogi értelmezésű konzekvenciáit.

Egy másik fontos szempont: a tisztességes eljáráshoz való jog alaptörvényünkben is megjelenik, s jogrendszerünk biztosítja az Európai Unió alapjogi chartája 47. cikkében rögzített hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot. A radikális muszlim férfi ügyében a független és pártatlan magyar bíróságok végig az ügy tisztességesen, nyilvánosan és észszerű időn belül történő tárgyalására törekedtek.

Az elemzés itt megtekinthető.