Puhul az olasz álláspont

 

Az olasz kormány kész a bruttó hazai termék (GDP) 2,04 százalékára csökkenteni a jövő évre tervezett költségvetési hiány mértékét – közölte Guiseppe Conte olasz miniszterelnök szerdán Brüsszelben, miután Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt.

 

Az Európai Bizottság októberben hivatalosan is elutasította az aggályosnak tartott olasz büdzsétervezetet. Az euróövezet államai támogatásukról biztosították a brüsszeli testületet, ami megnyitotta az utat az Olaszországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megindítása előtt.

Conte ennek elkerülése érdekében azt ajánlotta, hogy az eredetileg tervezett 2,4 százalékról 2,04 mérséklik a jövő évi hiánycélt.
Nem részletezte, hogy pontosan miként szorítanák le a deficitet, pusztán annyit mondott, hogy a tervezettnél több állami tulajdont privatizálnak és a gazdasági bővülés is magasabb lesz a vártnál. Kiemelte, hogy a tervezett nyugdíjakat és jóléti intézkedéseket mindenképp érintetlenül hagyják. Hozzátette: pozitív választ vár az ajánlatra.

A bizottság egyik illetékes szóvivője „jó előrelépésről” számolt be, valamint arról, hogy tanulmányozni fogják a javaslatot, az egyeztetések pedig folytatódnak, csütörtökön rögtön Giovanni Tria olasz pénzügyminiszterrel.  Sajtójelentések szerint az Európai Bizottság december 19-én tehet majd javaslatot az eljárás megindítására, miután Róma a korábbi felszólítás ellenére sem volt hajlandó korrekcióra, és ezt január végén hagyhatják jóvá az EU-s pénzügyminiszterek.

Az eljárás keretében ajánlásokat küldhetnek Olaszországnak, s nem teljesítés esetén pénzügyi szankciókat is elfogadhatnak. A büntetés összege elméletileg a GDP 0,2 százalékát, a 3,4 milliárd eurót is elérhetné. A brüsszeli értékelés szerint a költségvetési tervezet “különösen súlyos megsértését” jelenti az uniós szabályoknak és a korábbi kötelezettségvállalásoknak.

Az alapvető probléma, hogy az új populista olasz kabinet az elődjénél lényegesen magasabb hiánycélokat tűzött ki a következő három évre, ráadásul véget kívánna vetni a kiadások leszorítását célzó eddigi reformfolyamatoknak. Olaszország államadóssága 2300 milliárd euró, a GDP 131 százaléka, ami a második legmagasabb arány az EU-ban, több mint duplája a 60 százalékos uniós plafonnak.

Bármi is legyen a politikai huzavona eredménye, a helyzet tovább fokozza a piaci bizonytalanságot az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságának számító állammal szemben. A nyugtalan helyzetben a piaci folyamatok egyesek szerint még ki is kényszeríthetik a korrekciót, sőt akár a koalíció felbomlásához is vezethetnek.