Nagyot léptek előre Debrecenben a vírusrezisztencia kimutatásában

A Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének laboratóriumában olyan molekuláris genetikai markereket fejlesztettek, melyekkel egyrészt kimutatható a burgonya M- és S-vírus-fertőzöttségének mértéke, másrészt elkülöníthetők a rezisztens és fogékony fajták.

A burgonya mozaikosságát okozó vírusok (A, X, M és S-vírusok) a világ minden termesztővidékén előfordulnak. Ezek a vírusok szabad szemmel egyáltalán nem vagy csak nehezen észrevehető tüneteket okoznak, a fertőzött növények, különösen S-vírus esetén, gyakran teljesen tünetmentesek.

Új molekuláris genetikai módszereket fejlesztettek ki a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének laboratóriumában
Új molekuláris genetikai módszereket fejlesztettek ki a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének laboratóriumában

Az M- és S-vírusokkal való fertőzöttségnek önmagában nincs jelentős termésveszteséggel járó következménye, csak akkor, ha más, például Y-vírussal is fertőzött a növény. Ez a komplex vírusfertőzés már akár teljes termésveszteséggel járhat, az érzékeny fajták esetében akár a növények gyors elhalásához is vezethet. A burgonya mozaikosságát okozó vírusok leggyakrabban a fertőzött vetőgumókban és az árvakelésekben telelnek át, vektorokkal (például levéltetű) vagy mechanikai úton terjednek – ismertette Dobránszki Judit, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (DE AKIT) tudományos főigazgatója.

A Nyíregyházi Kutatóintézet molekuláris genetikai laboratóriumában – ELISA-tesztek mellett kiegészítő – real-time PCR (qPCR: kvantitatív polimeráz-láncreakció) technikát is alkalmaznak a vírusfertőzöttség kimutatására. A módszer a burgonya-mozaikvírusok különböző típusai és a fertőzöttség mértéke alapján a vírus örökítőanyagára (RNS) tervezett specifikus szekvenciákon alapul. Az alkalmazott qPCR-technikával részletesebb és pontosabb eredmények érhetők el, mint az ELISA tesztekkel.

A burgonyafajták örökítőanyagára (DNS) tervezett molekuláris genetikai markerek segítségével el tudjuk különíteni az S- és M-vírusokra fogékony és rezisztens fajtákat már a növénynevelés kezdeti fázisában is, így elősegítve és felgyorsítva a burgonyanemesítést lehetővé válik a molekuláris genetikai markerekre alapozott szelekció – tette hozzá Dobránszki Judit.

A molekuláris genetikai módszereket a „Burgonyarezisztencia-kutatás a globális éghajlatváltozás pusztításának mérséklésére” című projekt keretén belül fejlesztették ki a kutatók a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének laboratóriumában.

Forrás: Debreceni Egyetem

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Duális képzés indul a Debreceni Egyetem mezőgazdas... A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara hat szakot hirdetett meg új gyakorlatorientált formában. A j...
Fehérjenövény-program Debrecenben Magas termésbiztonságú, gazdaságosan termeszthető és finomításra alkalmas fehérjenövények nemesítése a célja annak a programnak, amelyet csütörtökön i...
Sertéstelep-vezetőket képeznek Debrecenben Két évvel a juhászképzés beindítása után hétfőn sertéstelep-vezetők négyhetes oktatása kezdődött meg a Debreceni Egyetemen (DE). A képzés során a rész...
Agráros diákok, irány külföld! A Debreceni Egyetemen már 2001 óta minden évben lehet pályázni a CEEPUS programon történő részvételre a környezetgazdálkodási agrármérnök hallgatóknak...
93 éves agrármérnököt tüntettek ki Debrecenben... Arany, gyémánt és rubin oklevelek átadására került sor Debrecenben. A jubileumi diplomaosztó ünnepségen - ahol beszédet mondott az egyetem dékánja is ...
Újfajta növényszaporítás a Debreceni Egyetem Kutat... Modern laboratóriumi rendszert alakítottak ki a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében. Ezzel a mikroszaporítással előállított, in vitro...