A termelők a talajok szénmegkötő-képességének új agrotechnikai eljárásokkal történő alkalmazásával és növekvő erdőtelepítésekkel tudnak hozzájárulni az éghajlati változások hatásainak csökkentéséhez, ehhez viszont nélkülözhetetlen a Közös Agrárpolitika forrásainak szinten tartása – mondta Nagy István agrárminiszter Helsinkiben, az uniós mezőgazdasági miniszterek informális találkozóján. Változóban az uniós agrárforrások.
Az Európai Unió tanácsának elnökségét ellátó Finnország meghívására az uniós mezőgazdasági miniszterek többek között a mezőgazdaság és a gazdálkodók klímapolitikában betöltött szerepéről egyeztettek szeptember 24-én a finn fővárosban. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a talajok szénmegkötő-képességének javítása és ezzel összefüggésben az erdőtelepítés kiemelten fontos a fenntarthatóbb mezőgazdasági termelés megvalósításához – írta az Agrárminisztérium.
A talajok nélkülözhetetlenek a mezőgazdasági termeléshez és ezen keresztül a világ egyre növekvő népességének egészséges élelmiszerekkel történő ellátásához. Továbbá nagy mennyiségű szerves szenet képesek tárolni, így közös érdekünk a talajok minőségének megóvása. Ehhez elengedhetetlen a gazdálkodók fokozottabb bevonása és ösztönzése a talajok szerves széntartalmának megőrzésében – mondta a magyar tárcavezető.
Az éghajlatváltozás negatív hatásainak kivédésében a talajok mellett kiemelt szerepe van az erdőknek is
Ezért elkötelezett szándék, hogy az ország erdősültségét 22-ről 27 százalékra növelje. Ezt a célt szolgálhatja majd az országos fásítási program, amelyhez kapcsolódóan az Agrárminisztérium az idén a duplájára emelte az erdőtelepítéshez igényelhető jövedelempótló támogatások összegét, illetve megnövelte a támogatások igénybevételének időtartamát.
A célok eléréséhez a Közös Agrárpolitikának is megfelelő ösztönzőket kell nyújtania a gazdák részére
Az állandó gyepterületek fenntartása, valamint a takarónövények alkalmazása fontos eszközök a talaj szénkészletének megőrzésében. A vidékfejlesztési politika is támogatja a fenntartható gazdálkodást, elsősorban az agrár-környezetgazdálkodási és az agrár-erdészeti intézkedésekkel. A megfelelő támogatási eszközök azonban nem lehetnek hatékonyak megfelelő nagyságú uniós források nélkül. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a KAP-ra fordítható uniós források nagysága legalább a jelenlegi szinten maradjon meg a 2020 utáni időszakban is. Nem kérhetünk többet a gazdáktól úgy, hogy közben az EU-ban csökkentenék a támogatásokat – hangsúlyozta Nagy István.