Keng az Egyesült Királyságot is arra figyelmeztette, hogy ne avatkozzon többet Kína belügyeibe, hangsúlyozva, hogy amióta Hongkong 1997. július 1-jén (a brit gyarmati státuszból) "visszatért" az anyaországhoz, a várost illető kérdések kínai belügynek számítanak, és semmilyen külföldi intézménynek, országnak vagy személynek nincsen joga beavatkozni. A szóvivő ezzel arra a hírre reagált, hogy Jeremy Hunt brit külügyminiszter kedden felszólította Hongkongot, hogy folytasson le független vizsgálatot a rendőrség és a tüntetők közti összecsapások kapcsán, továbbá elrendelte a tömegoszlató eszközökre vonatkozó exportengedélyek felfüggesztését.

Nem csillapodik az elégedetlenség

Kapcsolódó

Közben Hongkongban szerdán néhány százan ismét utcára vonultak, hogy a G20-as országok külképviseletein petíciót nyújtsanak be, amelyben támogatásukat kérik a kiadatási törvény módosítását célzó törvény visszavonására vonatkozóan - adta hírül a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap. Előzőleg, kedden egy online felhívásra mintegy 22 ezer ember ajánlott fel összesen 6,7 millió hongkongi dollárt (244 millió forint) arra a célra, hogy nagy nemzetközi lapokban - egyebek mellett a Financial Timesban és a New York Timesban - megjelenhessenek a hongkongi demonstrálók állásfoglalását és követeléseit ismertető hirdetések - írja az SCMP.

A törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy Hongkong olyan feleknek - köztük Kínának és Tajvannak - adhasson ki gyanúsítottakat, akikkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. A tervezet miatt egyre nagyobb létszámú és egyre hevesebb tüntetések zajlottak a városban, amelyek hatására a hongkongi kormányzat előbb elnapolta, majd határozatlan időre felfüggesztette a beterjesztés tárgyalását. A tiltakozók azonban nem elégedtek meg ennyivel, és sokan a tervezet visszavonása mellett Carrie Lam kormányzó lemondását is követelik.

A törvénymódosítás ellenzői attól tartanak, hogy Peking visszaélne a jog adta lehetőséggel, amelyet a politikai menekültek ellen használna fel, különösen mivel visszamenőleg is kérelmezhetné a kiadatást már lezárt ügyekben is. A bírálók ráadásul megkérdőjelezik a kínai igazságszolgáltatás tisztességét és átláthatóságát.

Washingtonra is rászólt Kína

Peking korábban már az Egyesült Államok Hongkonggal kapcsolatos állásfoglalását is helytelenítette, és felszólította Washingtont, hogy ne avatkozzon Kína belügyeibe. Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök a héten Oszakában találkoznak majd egymással a G20 csúcs keretében, hogy újraindítsák a két ország közötti kereskedelmi tárgyalásokat. Hongkong kérdése akár sorsdöntő is lehet a két fél között, hiszen valamelyiküknek várhatóan engednie kell a másikkal szemben ahhoz, hogy a mostani feszült helyzetből konstruktív irányba tudjanak elmozdulni.

A hétmillió lakosú, különleges közigazgatási státusszal rendelkező Hongkong az "egy ország, két rendszer" elv alapján 1997 óta autonómiát élvez, de sokak szerint Peking egyre szigorúbb ellenőrzés alá vonja a várost, ahol fokozatosan igyekszik növelni befolyását. A törvénytervezet ellen tiltakozók szerint a beterjesztés mögött is Peking állhat, de a kínai kormány ezt cáfolta.