A fonódó hálózat és a félezer forintos pécsi buszjegy
2014-ben „Pro Communitate” emlékérmet kapott a Pék Patrik nevével fémjelzett Pécs és Térsége Közösségi Közlekedéséért Egyesület (PTKE). A civil szervezet volt a mai fonódó hálózat értelmi szerzője a fideszes városvezetés hathatós támogatásával. A jelen formájában finanszírozhatatlan rendszerből azért elég egyenesen következik az ország legdrágább buszjegye.
A Pécs és Térsége Közösségi Közlekedéséért Egyesület (PTKE) 2014-ben másokkal együtt „Pro Communitate” emlékérmet kapott. A pécsi önkormányzatnak ez az elismerése „annak a polgárnak, illetve polgárok azon közössége részére adományozható, aki vagy amelyek Pécs város rangját emelő, hírnevét öregbítő egyszeri aktuális, vagy kiemelkedő folyamatos, egyéni vagy kollektív teljesítményt nyújtottak”.
És hogy mit adott Pécsnek a PTKE? Hát a fonódó hálózatot. A sokat emlegetett rendszert 2014 február elsejével vezette be a pécsi önkormányzat, kimunkálásában oroszlánrésze volt a PTKE-nek és a fiatal szakreferensének, Pék Patriknak.
A lelkes fiatalt a városi szócső méltató írásából kiderül: a fonódó hálózat atyja 21 évesen, még aktív egyetemistaként kezdett el a PTKE bekein belül Pécs közlekedésével foglalkozni. Hovatovább egyfajta hobbiként írta le ezt a lap, amit Pék Patrik rockzenekar alapítása helyett űzött. A hobbiból aztán az lett, hogy az egyetemista és fiatal barátai kaptak egy 160 ezer lelkes várost játszótérnek, amint kipróbálhatták menetrendszervező zsenge karmaikat. Ehhez természetesen szükség volt a fideszes pécsi városvezetésre, akik gyakorlatilag az egyetemista fiúra és egyesületére bízta a fonódó hálózat megalkotását. A városvezetésen belül is Csizi Péterre, aki a hírek szerint személyesen is sokat tett azért, hogy Pékék szava legyen a leghangosabb a pécsi tömegközlekedés kialakításában.
Nem vagyunk hivatottak eldönteni, hogy nem járt volna jobban Pécs egy újabb rockzenekarral, ám néhány dolog vitathatatlan.
Voltak kevésbé zsenge karmú, ám a pécsi tömegközlekedésben évtizedeket lehúzó emberek, akik kezdettől tiltakoztak a fonódó hálózat ilyen formában való kialakítása ellen. Ilyen volt Hofekker Ferenc, a Tüke Busz mellett működő Független Demokratikus Szakszervezet elnöke, aki már az ötlet megfoganásától fogva folyamatosan bírálta a megvalósult formájában anyagilag fenntarthatatlan rendszert.
Vitathatatlan az is, hogy ha annyira kiváló lett volna az eredeti elképzelés, akkor nem kellett volna pár havonta újrafonni a hálózatot, úgy, hogy a szerencsétlen utas egy idő után már a fejét kapkodta az újabb és újabb fantázianevű járatok láttán.
És az is, hogy ésszerűen szervezett közlekedésű város szívében nem készülnek ilyen fotók:
Ahogy az is, hogy évente több százmillió forintot vett ki zsebekből a fonódó hálózat fenntartása. Hogy milyen zsebekből, az önkormányzatéból, bizonyos város cégekéből, most már mindegy.
Ugyanis a mostani béremelés után már a miénkből fogja. Ez nem az IT szektor, itt nem a jövő fejlesztéseibe fektetünk minden megvásárolt kütyüvel. Most az elmúlt évek fonódásáért fogunk fizetni.
És el lehet játszani, hogy buszsofőrök indokolatlan béremelésére kell a pénz, azért egy szakmunkás minimálbér alapbérnek sok minden, csak nem luxus. Valójában azért kell most fizetnünk, amit az elmúlt években elfonódtunk, csak kifizették helyettünk.
Arról nem beszélve, hogy a fonódó hálózatért nem a mostani díjemelés bűnbakjául kikiáltott buszsofőrök kardoskodtak. Ők a fő vesztesei voltak már eddig is, a folyamatosan növekvő terheléssel, az olyan hosszúságú járatokkal, amik már az alapvető higiéniai igények kielégítését sem teszik lehetővé.
Az sem kérdés, hogy a pécsi buszközlekedés olyan lesz, mint a kenyér, ami a benzinár emelkedésével drágul, de a csökkenésével sose lesz olcsóbb. Előbb-utóbb racionálisabb, fenntarthatóbb buszközlekedés lesz Pécsett – ha egyszer képzett szakemberekre bízzák a tervezését -, de ennél kevesebbe az utazóközönségnek már az sem fog kerülni.
