Immár 560 éve annak, hogy az egyik legellentmondásosabb pécsi püspök, Janus Pannonius elfoglalta helyét az egyházmegye élén. Annak ellenére, hogy 1459-es kinevezésétől egészen haláláig (1472) itt tevékenykedett, furcsa módon egyetlen költeményében sem említi Pécs nevét. Holott a város nagyon is megihlette.
Azt gondolhatjuk, hogy nem a pápa, II. Pius ötlete volt a kinevezés – aki régi barátja volt Janusnak, ismerte pajzán költeményeit, előéletét –, sokkal inkább a magyar király, Hunyadi Mátyás ragaszkodott hozzá, mivel meglehetősen kedvelte. Személye ellen leginkább a fiatal kora – huszonöt éves volt – volt a legfőbb érv, ám végül Pius engedett.
Ugyanakkor kortársai leírása szerint mélyen vallásos ember volt. Pécsre érkezését eléggé túlzóan írja le Battista Guarino, de azért az tény, hogy biztosan sokan várták – mindez dr. Nagy Imre irodalomtörténész tanulmányából derül ki, aki nagyító alá veszi Janus Pannonius pécsi éveit és azon műveit, ahol jelen van a város és a környező vidék (vele készített interjúnkat ITT olvashatják).
Janus az őszi-téli időszakokat mindig az öt-hatezer lakosú Pécsen töltötte, az év más időszakaiban viszont a királyi udvarban tartózkodott Budán, diplomáciai feladatokat végzett Mátyásnak. Nem hanyagolta el püspöki teendőit sem: birtokokat vett és adott el, gondoskodott az iskolák működéséről, szervezte a pénzügyeket.
Sokan kétségbe vonták, de az általános vélekedés az, hogy a Búcsú Váradtól című verse a Pécsre költözés előtt/miatt íródott, ebben siratja Nagyváradot, ahol tanulóéveit töltötte.
Többek között Petrovich Ede pécsi történész foglalkozott a költő verseivel. Szerinte Janus összesen tizennégy műve köthető Pécshez. Ezt elég nehéz megállapítani, hiszen a pécsi püspök – különös módon – egyik versében sem említi Pécs, vagy akár a Mecsek nevét. A költemények motívumköre azonban beszédes – virágba borult mandulafa, roskadozó gyümölcsfa, vadkanok és szarvasok. Van pár kérdéses szöveg, ám A roskadozó gyümölcsfa és az Egy dunántúli mandulafáról százszázalékosan pécsi versek. Előbbit köthetnénk akár a pécsi püspöki kerthez is, a mandulafa pedig egyértelműen a pécsi hagyomány része. Nem véletlenül áll Janus szobra a Barbakán-kertben egy mandulafa mellett.
A ma levéltárként funkcionáló épület elődje a pécsi püspökvárban nagyon foglalkoztatja a tudósokat. Petrovich Ede szerint nem kizárt, hogy Janus Pannonius idején épült, akár ő építtette egyfajta obszervatóriumnak, mivel nagyon vonzódott a csillagászathoz. Így a költő asztrológiával kapcsolatos művei is Pécsen keletkezhettek, pécsi indíttatásúak, hiszen itt ismerkedett meg a csillagok titkaival.
Forrás: Nagy Imre: A nysai repkény – Janus Pannonius „pécsi verseiről”