szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az építőipar lanyha teljesítménye ellenére tavaly 40 százalékkal növelte forgalmát a miniszterelnök édesapjának többségi tulajdonában lévő gánti Dolomit Kőbányászati Kft., amely 800 millió forint értékű új beruházásba is kezdett. A kőbányászati boom csak lokális jelenség lehet: a konkurens bányák mindegyikének csökkent ugyanis az árbevétele tavaly, többnél jelentős mértékben. Nem kizárt, hogy a bővülés hátterében egy közgépes projekt áll.

A válságban is jelentősen növelte termelését az Orbán Győző többségi tulajdonában lévő Dolomit Kőbányászati Kft., amely elsősorban útépítésekhez szállít zúzott követ. A hvg.hu kutatásai szerint a nagyobb, szintén kőkitermeléssel foglalkozó cégek mindegyikének csökkent az árbevétele tavaly a 2010-es évhez képest. A gánti cég ugyanakkor 40 százalékkal növelni tudta forgalmát.

A konkurens cégek éves beszámolójában a sokszor jelentős, 10-30 százalékos árbevétel-csökkenés hátterében a gazdasági válság, a nehéz piaci helyzet és a forrásszűke jelenik meg. Kevesebb projekt fut, így csökken a termékeik iránti kereslet is. Azt, hogy mi lehet a Dolomit Kft. kiugró teljesítménye mögött, nem könnyű megválaszolni. De nem kizárt, hogy jelentősen megdobhatta a bevételeket a Székesfehérváron és környékén tavaly tavasz óta tartó nagy arányú csatornahálózat-fejlesztés, melyet a Közgép Zrt. vezette KSZ-2010 Konzorcium nyert meg.

Rejtélyes piac

A kőbányászati piac meglehetősen zárt, a szereplőknek közvetlen tulajdonosi vagy hagyományosan erős beszállítói kapcsolatai vannak egy-egy nagyobb infrastruktúra-fejlesztő, például útépítő céggel. A megrendelésekről nyilvános adatokhoz jutni szinte lehetetlen. Egy közbeszerzési tenderen elnyert munka esetén nem derül ki, hogy a zúzott követ honnan rendeli meg a fővállalkozó. Több cég- és bányavezetővel, valamint útépítési szakértővel folytatott beszélgetéseink alapján úgy tűnt, ideáltipikusan működő területről van szó, ahol a konkurensek alapvetően nem fújnak egymásra, és mindenki hisz az igazságos elosztásban, a „ma neki jobb, holnap nekem” elvében.

Ezen a piacon is az ár dönt, de beszélgetéseink sokszor úgy végződtek, hogy „hát, azért vannak más szempontok is”. „A vevő az úr, ő dönt a bánya kiválasztásáról, s nem mindig csak az ár alapján.” Egy útépítő projektekben otthonosan mozgó építőmérnök szerint van olyan külföldi tulajdonú cég, amelynek a bányája drágábban szállít, mint a piacon lévő legtöbb konkurens - fővállalkozóként viszont a megrendelő felé nyilván ezekkel a belső árakkal számol. Ez a szakértő egyébként azt sem tartja abnormálisnak, ha egy Fehérvár közeli cég akár 150-200 km-re is szállít: az Alföldön lényegében Miskolctól délre nincsen megfelelő minőségű kő. A vonat és a rakodás költsége ilyenkor nyilván megdobja az árat, amely 1000-1200 forintnál kezdődhet tonnánként, de nagyban függ attól, hogy milyen a kő minősége, milyen osztályozású, milyen frakciójú. Mindez az összetétellel függ össze, hiszen ha a kő nagyon kemény, akkor a zúzás költségei rakódnak rá, ha nagyon poros, akkor a port kell kivonni belőle. Az ár így akár 5-6 ezer forint is lehet tonnánként, és akkor még a projektelszámolásokból sokszor azt sem lehet kiolvasni, hogy az árban benne van a szállítás vagy ab Haus (a bányától) érvényes.

A Dolomit Kft mészkövet és dolomitot bányászik: ezt használják aszfalt- és betonkeverő cégek, betonelemgyártók, acélművek, nitrogéngyárak, de valamennyire szükség van a mezőgazdaságban is. És ami történetünk szempontjából érdekes: a csatornaépítéseknél mind a feltöltésnél, mind pedig az aszfaltozásnál nagyon sok zúzott kőre van szükség.

Egy közeli csatornaberuházás

Sok volt a munka
Az általunk megkérdezett egyik kisebb piaci szereplő szerint semmi meglepő nincs abban, hogy a Dolomit Kft. ennyire jól teljesített tavaly, szerinte biztosan sok beruházás zajlott a környékén, nem hiszi, hogy a kapcsolati háló segítette a társaságot. Ugyanakkor - tette hozzá a magyaros mentalitást is illusztrálva -, „ha az én fiam lenne a miniszterelnök, én is elvárnám, hogy a bányámtól rendelje a követ az útépítésekhez".

Tavaly tavasz óta zajlik az ország egyik legnagyobb, uniós pénzből támogatott egybefüggő szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztési projektje. A hálózat Székesfehérvár még csatornázatlan területein, valamint a Velencei-tó vízgyűjtőjén fekvő Pátkán, Pákozdon és Seregélyesen keletkező szennyvizet gyűjti össze és szállítja majd a székesfehérvári szennyvíztisztító telepre. A szennyvízhálózat elsőként Székesfehérvár 16 utcájában készült el, és 185 ingatlan számára teremtett rákötési lehetőséget. Az első négy kilométeres szakasz rész-műszaki átadása tavaly év végén volt: az első kifizetések ennek megfelelően már tavaly megtörténhettek. A teljes beruházással a jövő év végére végeznek, s eredményeként 2012 októberéig a négy településen összesen 6744 háztartás csatlakozhat rá folyamatosan az épülő szennyvízhálózatra. Vagyis, ha a Dolomit Kft. a projektben részesedik, akkor a 2012-es eredményein még alaposabban meg kell látszódnia.

A fővállalkozó kiválasztására kiírt pályázaton 2010 novemberében hirdettek eredményt: 3 ajánlattevő közül a Közgép Zrt. vezette KSZ-2010 Konzorcium nyert (konzorciumi tag: a zalakarosi bejegyzésű Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt., 10 százalék fölötti alvállalkozó a székesfehérvári Duviép 2000 Kft). A fejlesztés összköltsége 8,57 milliárd forint, amiből nettó 7,83 milliárd forint uniós támogatás. A pénzügyi kifizetés aránya 2012. januárban 35 százalékos volt.

Szerettük volna ifjabb Orbán Győzőt, a Dolomit Kft. egyik ügyvezető igazgatóját, Orbán Viktor testvérét is megkérdezni, hogy mi  van a - konkurensektől eltérő módon - megnövekedett árbevétel hátterében, és hogy kapcsolatba hozható-e ez a Fehérvár környéke csatornaberuházással, de megkeresésünkre még a kérdésfeltevés előtt telefonon azt mondta: „nem nyilatkozom, nem adunk információt”.

A Dolomit ma és anno

A Dolomit Kőbányászati Kft. tavaly 1,4 milliárd forint árbevételt ért el, ami 40 százalékos növekedést jelent az előző évi szinthez képest.  A beszámolóból nem derül ki, hogy mely beruházásoknál működött közre beszállítóként a társaság, s máshol sem találtunk erre vonatkozó közvetlen adatokat. A cég 265 millió forint adózás előtti nyereséget könyvelhetett el, 8,2 millió forint társasági adót fizetett. A szerény adó annak köszönhető, hogy a kft. 19 millió forint sporttámogatást nyújtott, s ezzel az összeggel csökkenthette adófizetési kötelezettségét, a törvény adta mértéket maximálisan kihasználva. A beszámolóban nincs megnevezve a célszervezet, a felcsúti Puskás Akadémia támogatói listáján viszont szerepel a Dolomit Kft., így nem kizárt, hogy a teljes összeg az Orbán Viktor által alapított szervezetnél landolt.

A felívelésből a dolgozókat sem hagyták ki: míg két éve 380 ezer, 2011-ben 513 ezer forint volt az átlagkereset, ami 35 százalékos bérfejlesztést jelent. A kőbányacég 150 millió forint osztalékot fizettek a tulajdonosoknak, így végül a mérleg szerinti eredmény 107 millió forintot tett ki. A jelentős eredmény mellett 800 millió forintos – meg nem nevezett – beruházásba kezdtek. A cég a jövőt nézve is derülátó: a 2011-es 150 millió forint osztalékon túl, 50 millió forint osztalékelőleget vettek fel a 2012-es eredmény terhére.

Az egykori Pannolit Kőbányászati Vállalatról levált Dolomit Kft.-t – amelynek Orbán Viktor édesapja, Orbán Győző 1976-től üzemvezetője, majd pedig ügyvezetője volt – 1992-ben hirdették meg eladásra. A pályázatra két érvényes ajánlat érkezett: az egyik egy dunaújvárosi cégtől, a másik pedig a lap- és könyvkiadással foglalkozó Centum Kft.-től, amely korábban Századvég Kft. néven működött. Ebben a vállalkozásban szinte a Fidesz teljes felső vezetése megfordult: Orbán Viktor pártelnök mellett ügyvezetői posztot töltött be Kövér Szilárd (Kövér László testvére) és Simicska Lajos is. A nyertes Forma Bt. azonban nem szerezte meg a bányát, az akkori privatizációs szabályok értelmében ugyanis a dolgozókat és az általuk alakított gazdasági társaságokat elővételi jog illette meg. A Dolomit Kft. dolgozói éltek a lehetőséggel, és igényt jelentettek be a 25 millió forintos törzstőkéjű vállalkozás teljes tulajdoni hányadára, és idősebb Orbán Győző négy társával, illetve a többi dolgozót tömörítő Karbonát Kft.-vel és Szikla Bt.-vel együtt 1992 májusában a bánya tulajdonosa lett. A mintegy 41 millió forint piaci értékű vállalatot a dolgozók kedvezménnyel, jóval a névérték alatt vehették meg, és összesen 21 millió forint körüli összeget fizettek érte – írta az Élet és Irodalom 1999-ben.

Céges érdekeltségek

A Dolomit Kőbányászati Kft. mellett, az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint több, az építőiparhoz és az ingatlanpiachoz kapcsolódó vállalkozás is köthető az Orbán-család tagjainak neveihez együtt, vagy külön-külön is. Orbán Győző Bálint (az édesapa) 2008. május végétől tulajdonos és ügyvezető a 2006. nyár végén egy magyar magánszemély által budapesti székhellyel alapított ingatlanforgalmzó cégben, a CzG Ingatlanforgalmazó Kft.-ben. Feleségével és egyik fiával, ifjabb Orbán Győzővel ugyancsak tulajdonos és ügyvezető az 1996-ban alapított gánti GÁNT-KŐ és TŐZEG Ásványanyagokat Feldolgozó, Növénytermesztési- és Kertészeti Termékeket Előállító, Értékesítő és Szolgáltató Kft.-ben. A társaságba 1999-ben beolvadt az ugyancsak gánti Hahót-Tőzeg Kft. Orbán Győző 1994 tavasza és 2000 nyara között tulajdonosként kapcsolódott a GEOMINFORG Bányászati, Tervező, Szervező és Szolgáltató Kft.-hez, ami jelenleg magyar családi tulajdonban van. Az apa és ifjabb Orbán Győző – más magyar magánszemélyekkel együtt – alapító tulajdonosként jegyzi a HahótPack Tőzegfeldolgozó és Forgalmazó Kft.-t, a cégben az Orbán fiú ügyvezetőként is tevékenykedik.

A család 2004 januárjában alapította az IDEÁLIS ÁRON Szállítmányozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság elnevezésű vállalkozást, amiben Orbán Győző és azonos nevű fia voltak kültagok, másik fia, Orbán Áron pedig a beltag, ő a cég jegyzésére is jogosult volt. E társaság 2008 februárjában átalakulással megszűnt, a jogutód vállalkozás a Nehéz Kő Szállítmányozó Kft. nevet viseli, amiben mindhárman tulajdonosok, Orbán Áron pedig ügyvezető is. Ifjabb Orbán Győző egy másik magyar magánszeméllyel együtt alapító tulajdonosa és ügyvezetője volt 2007 őszén OVA Hungária Kereskedelmi Kft.-nek, amiből 2009. augusztus elején mindketten kiszálltak, a társaság azóta Dunadoboz Csomagolóanyaggyártó Kft. néven működik tovább. A kormányfő testvére 2008 vége és 2011 eleje között tulajdonosként és ügyvezetőként felbukkan a 2008 elején EEJ Kereskedelmi Kft. néven Kocs székhellyel bejegyzett, főtevékenységként fémmegmunkálást jelentő cégben, amit ifjabb Orbán Győző színre lépésével TITÁN HÁROM Kereskedelmi és Szolgáltatói Kft.-re neveztek át.

Orbán Áron az eddigiek mellett tulajdonosként felbukkan a 2011. március elején alapított monori MA-BO-RA Vagyonkezelő Kft.-ben, ám mindössze 3 hónapig – április elejétől július elejéig – jegyzi a céget.

Az említett cégek között a 2010-es árbevétel alapján a Nehéz Kő a legnagyobb (467 millió forint és 38,38 millió forint adózott eredmény), ezt követi a Gánt-Kő (446 millió forint és -23,8 milliós adózott eredmény), majd a HahótPack (csaknem 125 millió forint és 2,15 milliós adózott eredmény), a CzG (36 millió forint és 10 milliós eredmény) és a Dunadoboz (26 milliós forgalom mellett 86 ezer forintos eredmény). A Dolomit Kőbányászati Kft. 2010-ben 1,04 milliárd forint nettó árbevétel mellett 131,4 millió forint adózott eredményt hozott össze.