A tőketartalék számviteli és jogi problematikája, különös tekintettel az ázsiós tőkeemelésre

Szerzők

  • Elvira Böcskei Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  • László Vértesy Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  • András Bethlendi Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_2_5

Kulcsszavak:

ázsiós tőkeemelés, saját tőke elemei, tőketartalék, startup, E22, G32, K22, M13, M41, O16

Absztrakt

A mindennapi üzleti életben gyakori az a típusú tőkepiaci tranzakció, amikor a külső befektetők ázsiós tőkeemelésen keresztül válnak egy vállalkozás tagjává. Leíró statisztikai elemzéssel igazoltuk a tőketartalék használatának a jelentőségét a vállalkozás fizetőképességének fenntartása szempontjából. A jogi szabályozás értelmezése, valamint a számviteli és joggyakorlat elemzése alapján azt találtuk, hogy a tőketartalék hatályos hazai számviteli és jogi szabályozása nem biztosít kellő védelmet és transzparenciát, amely a gazdasági társaságokba vetett társadalmi és üzleti bizalmat gyengíti. Számviteli szempontból ezért érdemesnek tartanánk - a jegyzett, de be nem fizetett tőkéhez hasonlóan - a tőketartalék esetében is lehetőséget adni arra vonatkozóan, hogy később kerüljön befizetésre, és ameddig a befizetés nem teljesül, a mérlegben külön soron jelenjen meg, illetve a kiegészítő melléklet is tartalmazzon erre nézve információszolgáltatási kötelezettséget. A jogi kockázatokat csökkentheti, ha az ázsiós tőkeemelés esetén a társasági vagy szindikátusi szerződésben szerepeltetik a választott bírósági klauzulát. A perek elhúzódása és a tőkehiány az egész vállalkozás sikerét is veszélyeztetheti. A gazdaság működését és a jogbiztonságot erősítené, ha a cégbíróság az ázsiós tőkeemelést csak akkor jegyezné be, ha a jegyzett tőke mellett a tőketartalék is előzetesen, igazoltan befizetésre került.

Hivatkozások

Andor á., lakatos l. (2014). Kiskönyv az új Polgári Törvénykönyvről gazdasági szakembereknek. Complex – Wolters kluwer

Armour, J. (2003). Share Capital and Creditor Protection: Efficient Rules for a modern Company law. In: Modern Law Review, Volume 63, Issue 3

Bethlendi a. (2019). Ikt startup-ok pénzügyi kérdései. Információs Társadalom, 2019. XIX. évf. 2. szám, http://dx.doi.org/10.22503/inftars.XIX.2019.2.1

Böcskei E., Deres P. (2015). Saját tőke vizsgálata – fizetésképtelenség versus csődbűntett? Glossa Iuridica, Budapest, 2015/12, 240–260. oldal

Böcskei E. (2014a). Jegyzett tőkére vonatkozó törvényi előírások. SZAKma (Számvitel – adó – könyvvizsgálat) Heti Válasz lap- és könyvkiadó Szolgáltató kft., 2014/7–8, 343–345. oldal

Böcskei E. (2014b). Saját tőke mérlegtételeinek vizsgálata – stratégiai döntések speciális helyzetekben. Controller Info, Copy & Consulting kft., 2014/I.

Coyne, J. G., Scott l. S., Brady W., David a. Wood (2010). accounting Program Research Rankings by topical area and methodology. In: Issues in Accounting Education, 25 (4) (november), pp. 631–654, https://doi.org/10.2308/iace.2010.25.4.631

Czédli G. (2014). a tagkizárási perek szabályozása és gyakorlata 1988-tól napjainkig. In: De iurisprudentia et iure publico, 2014/3. szám

Gál J., Juhász l., mika á. szerk. (2018). Társasági jogi perek 2018. Új magánjog sorozat, 15. kötet

Gór Cs. (2015). Jogi személyek törvényességi felügyelete: változásokat hozott az új Ptk. In: kamaraonline, http://kamaraonline.hu/jogi-szemelyek-torvenyessegi-felugyelete-valtozasokat-hozott-az-uj-ptk/ (letöltés: 2019. november 16.)

Hannigan, B. (2015) Share capital-capital raising and payment. In: Company law. Oxford University Press, https://doi.org/10.1093/he/9780198722861.003.0021

Horváth l. (2015). a társasági tőke védelmének büntetőjogi eszköze: a saját tőke csorbításának bűn-tette. In: Büntetőjogi Szemle 2015/1–2. szám

Metzinger P. (2004). a tagkizárás intézménye: egy alkotmányossági probléma. In: Magyar Jog, 54. évf. 11. szám

Orosz á., Pomeisl a., Wellmann Gy. szerk. (2015). Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal. HVG-ORAC

Petrik F. szerk. (2018). Polgári jog I–IV. Kommentár a gyakorlat számára. HVG-oRaC

Róth J., adorján Cs., lukács J., Veit J. (2013) Számviteli esettanulmányok 2013. magyar könyvvizsgálói kamara oktatási központ kft., Budapest

Sárközy t. (2014). Gazdasági társaságok – Cégtörvény. HVG-oRaC

Schnyder, G. (2016). The law and Finance School: What Concept of law? SSRN Publications

Schnyder, G., Siems, m., aguilera, R. (2018). twenty years of ‘law and finance’: time to take law seriously. Centre for Business Research, University of Cambridge Working Paper no. 501

Stelmach, J., Brozek, B. (2006). Methods of Legal Reasoning, Springer

Szakácsné Sz. V. (2014). a tag kizárása és a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata iránti perek hatályos szabályai a 2013. évi V. törvény alapján – kitekintéssel a Gt. rendelkezéseire is. In Jogi Fórum, 2014

Török t. (2015). Felelősség a társasági jogban – Új magánjog sorozat, 9. kötet. HVG-ORAC

Vékás l. (2013). A Polgári Törvénykönyv – magyarázatokkal. Complex – Wolters kluwer

Vékás l., Gárdos P. szerk. (2018). Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz 2018. Complex – Wolters kluwer

évi C. törvény a számvitelről.

évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről 2017. évi lX. törvény a választottbíráskodásról PJD 2018. 18. https://www.ifrs.org/

##submission.downloads##

Megjelent

2020-06-30

Hogyan kell idézni

Böcskei, E., Vértesy, L., & Bethlendi, A. (2020). A tőketartalék számviteli és jogi problematikája, különös tekintettel az ázsiós tőkeemelésre. Pénzügyi Szemle, 65(2). https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_2_5

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok