Wikipédia

Wikipédia:Holokauszt-emlékév 2014

(Wikipédia:HOLOKAUSZT szócikkből átirányítva)
Magyar holokauszt-emlékév 2014

A 2014-es magyar holokauszt-emlékév alkalmából készült ez a lap.

Itt jegyezhetik be a wikipédisták, ha a nácizmus idején folytatott népirtó politikához szorosan kapcsolódó témakörökben, és nem csak a magyarországi elhurcoltakra és elpusztítottakra gondolva, 2014-ben cikket hoztak létre vagy lényegesen hozzájárultak ilyenhez, a témában képet töltöttek fel, vagy a Commonson galériát hoztak létre. Bejegyezhető a témakörbe eső régebbi cikkek komolyabb tatarozása és lektorálása is.

A cikk lehet átfogó történelmi, lehet egy gonddal megszerkesztett lista, vagy életrajz valakiről, aki a Népek Igaza címre méltónak bizonyult, szólhat olyanról, aki a holokauszt áldozataként meghalt, és olyanról is, akinek az élete a holokauszt következtében hajtűkanyart vett, szólhat a tettesekről is, és könyv, szobor, film, más műalkotás is a témája lehet, ha az a holokauszttal kapcsolatos. A cikkek vitalapján a {{holokauszt-emlékév}}(?) sablon jelzi, hogy a projekt keretében jött létre vagy bővült ki a lap.

A cikkek bevezetőjét belső hivatkozások nélkül és esetleg tömörítve ismétli meg a lap, és az összefoglalót a szerkesztő neve és hozzájárulásának természete követi.

2014. január

  • Paksy-Kiss Tibor (Monostorpályi, 1892. január 14. - Budapest, 1967. szeptember 10.) magyar csendőr ezredes, a kolozsvári IX. csendőrkerület parancsnoka, aki 1944-ben, Magyarország német megszállását követően az észak-erdélyi zsidóság deportálásában kulcsfontosságú szerepet játszott.
A cikket Szabi237 hozta létre.
  • Komoly Ottó (Budapest, 1892. március 26. – Budapest, 1945. január 1.) magyar zsidó (cionista) politikus. A magyarországi holokauszt idején kiemelkedő szerepe volt a budapesti gettó ellátásának megszervezésében és több ezer üldözött, többségében zsidó gyermek életének megmentésében.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • A budapesti gettó a fővárosi zsidóság jelentős részének elkülönítésére, koncentrálására létrehozott intézmény és kényszerlakhely volt a Szálasi-kormány idején. Területén több ezer ember lelte halálát, a nyilas terrort és a város ostromát pedig – megalázás, rettegés és nélkülözés árán – több tízezer ember élte túl. Vajna Gábor belügyminiszter 1944. november 29-én kiadott rendeletére alakították meg Budapest VII. kerületében.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • A második zsidótörvény „A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” szóló 1939. évi IV. törvénycikk közkeletű elnevezése. A törvény nagy része a címében jelzett korlátozó rendelkezéseket tartalmazta; első paragrafusa azonban a zsidónak tekintendők körét is meghatározta, és ebben a felekezethez tartozáson kívül a származást is mint döntő szempontot ismerte el és juttatta érvényre. Ez az „első átfogó zsidótörvény” 1939. május 5-én lépett életbe.
A cikket Vadaro kismértékben bővítette.
  • Kassán áthaladt deportálóvonatok (1944) A magyarországi civil – vagyis munkaszolgálatra be nem hívott – vidéki zsidóságot 1944. május 15-étől kezdve tömegesen deportálták, túlnyomó többségben az auschwitzi koncentrációs táborba. Azért, mert zsidók voltak (vagy annak minősültek). A szócikk 137 deportálóvonat legfontosabb adatait tünteti fel.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • A zsidó holokauszt Szlovákiában az európai zsidóság kiirtására irányuló náci program, az úgynevezett „végső megoldás” (Endlösung) megvalósításának része volt a második világháború idején. 1939. március közepén német fegyverek árnyékában létrejött a szlovák állam. A jogfosztásokkal kezdődött és tömeges megsemmisítéssel végződött folyamat az új állam közreműködésével zajlott.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • A munkaszolgálat a második világháború idején Magyarországon jött létre. Lényege a honvédség kötelékében, de fegyver nélkül, kizárólag munkavégzéssel teljesített háborús szolgálat volt. Később a kirekesztés, a megalázás, a politikai ellenfelekkel való leszámolás és gyakran a gátlástalan brutalitás terepe is lett. A gettósítások és a tömeges deportálások idején viszont sokak számára a túlélést is jelentette.
A cikket Vadaro fontos, lényeges bővítéssel látta el.
  • A holokauszt nemzetközi emléknapja az ENSZ közgyűlésének határozata értelmében január 27-én, az auschwitzi megsemmisítő tábor felszabadulásának évfordulóján van.
A nyúlfarknyi cikket Malatinszky hozta létre.
  • Zsigmond Ede (Pestszenterzsébet, (ma Pesterzsébet); 1916. május 18. – 1944) egy pesterzsébeti proletár család legkisebb gyermeke, magyar költő, író és újságíró, okleveles magyar-német szakos középiskolai tanár, ám munkássága miatt sohasem alkalmazták; a magyar líra egyik képviselője. Alkotásaira leginkább a társadalmi intolerancia és a fasizmus elleni, a humanizmus melletti kiállás jellemző. 1944-ben a Szovjetunió területén nyoma veszett munkaszolgálatosként.
A cikket Bratar hozta létre.

2014. február

  • A Kaddish-szimfónia Leonard Bernstein III. szimfóniája. Bernstein eredetileg John F. Kennedy halálának emlékére írta a művet. Bernstein a mű szövegét többször is átdolgozta, ám a Samuel Pisartól, egy holokauszt-túlélőtől kért szövegváltozat kidolgozására már csak Bernstein halála után, Bernstein egyik lányának, Jamie Bernsteinnek közreműködésével került sor. Az átdolgozott szöveg előadásain mindig maga Samuel Pisar a narrátor, és a holokausztban megéltekről beszél.
A cikket OsvátA hozta létre.
  • A mauthauseni koncentrációs tábor egyike a Harmadik Birodalom koncentrációs táborainak. A tábor a felső-ausztriai Mauthausen városka közelében jött létre 1938 augusztusában, öt hónappal az Anschluss után, és működése 1945 májusában, az amerikai csapatok megérkeztével szűnt meg. Ez idő alatt körülbelül 200 000 embert tartottak itt fogva, akiknek mintegy felét meggyilkolták.
A cikket Malatinszky hozta létre.
Bővítette Vadaro (2014. július 2.)
  • A bergen-belseni koncentrációs tábor a Harmadik Birodalom egy koncentrációs tábora volt, Németország északnyugati részén, Alsó-Szászországban. A tábor eredetileg hadifogolytábor volt, majd 1943-ban részben koncentrációs táborrá alakították át és később kibővítették, hogy más táborokból érkező áldozatokat is el tudjanak itt helyezni. 1941 és 1945 között körülbelül 70 000 áldozat halt meg a táborban. A tábor története során körülbelül 10 000 magyar áldozatot tartottak fogva itt.
A cikket Piraeus hozta létre.
  • A kolozsvári gettó a város és környéke zsidóságának elkülönítésére és deportálásuk előkészítésére létrehozott intézmény és kényszerlakhely volt 1944 május–júniusában a téglagyár területén. A Kolozsvár lakosságának mintegy 15%-át kitevő zsidókat május 3-tól kezdődően egy hét alatt begyűjtötték, és május 25-től két hét alatt az auschwitzi koncentrációs táborba szállították, ahol a 16 148 deportált 80–90%-a elpusztult.
A cikket Hkoala hozta létre.
  • Ervin Gábor zsidó származású katolikus pap, filozófus, hittanár, a zsidótörvények üldözötteit támogató Magyar Szent Kereszt Egyesület titkára. 1944-ben a sárga csillag önkéntes kitűzésével (ami rá nem vonatkozott) szolidaritást vállalt a zsidósággal, ezért letartóztatták. Testvéreit a Gestapo megölte. Később üldözötteket rejtegetett a lakásán, emiatt a nyilasok elhurcolták, édesanyjával együtt megkorbácsolták, majd a Dunába lőtték.
A cikket rlevente hozta létre.

2014. március

  • Chełmno-perek - a második világháborút követő számonkérés egyik persorozata, melyekben a chełmnói megsemmisítő tábor személyzetének egy részét vonták felelősségre. Az első Chełmno-per 1945-ben zajlott le a lengyelországi Łódźban, 1962–1965 között még négy perre került sor Bonnban és Kölnben. Az 1945-ös Chełmno-perben három halálos ítélet született (ebből két személyt végeztek ki, egynek az ítéletét életfogytiglani börtönbüntetésre módosították), az NSZK-ban lefolytatott perekben ezzel szemben jóval enyhébb ítéleteket hozott a bíróság, a vádlottak közel felét felmentették, a többieket 3 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztésre ítélték.
A cikket Szabi237 hozta létre.
  • Bálint György (Budapest, 1906. július 9. – Ukrajna, Sztarij Nyikolszkoje, 1943. január 21.) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító. A humanizmus, a polgári és demokratikus értékek egyik legjelentősebb őrzője és képviselője, a publicisztika kiemelkedő alkotója a két világháború közti magyar irodalomban.
A cikket Vadaro sok és lényeges bővítéssel látta el.
  • Emanuel Ringelblum (Bucsács, 1900. november 21. – Varsó, 1944. március 10.) galíciai születésű lengyel zsidó történész, politikus és szociális munkás. A varsói gettó és a lengyel zsidóság mártírhalált szenvedett legendás alakja. A zsidók deportálásáról és a varsói gettóban történtekről készített illegális archívumot. Az összegyűjtött okmányokat és kéziratokat elásta, hogy majd azokra rátalálva az utókor is megismerhesse az ott élők mindennapjait és a gettóban történteket.
A cikket Andrew69. hozta létre.
  • Teitelbaum Mózes (újhelyi rebbe) (Przemyśl, 1759. – Sátoraljaújhely, 1841. július 16.) rabbi, az újhelyi rebbe. A Teitelbaum rabbidinasztia atyja és Teitelbaum Mózes szatmári rebbe felmenője. A haszidizmus magyarországi népszerűsítője, követői az „öreg szent”-nek nevezték. Csodatévő gyógyításai révén vállt híressé, messzeföldről is sokan zarándokoltak hozzá.
A cikket Andrew69. csonk szintről bővítette.
  • Adam Czerniaków (Varsó, 1880. – Varsó (gettó), 1942. július 23.) lengyel zsidó mérnök, szenátor; 1939–1942 között a varsói gettó zsidó vezetője. Öngyilkos lett, mert nem akart közreműködni a megszállókkal hittestvérei tömeges deportálásában.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Jan Karski (szül. Jan Romuald Kozielewski, Łódź, 1914. június 24. – Washington, 2000. július 13.) lengyel diplomata, második világháborús ellenálló, később a Georgetown Egyetem professzora. 1942-ben és 1943-ban beszámolt a lengyel emigráns kormánynak és a nyugati szövetséges hatalmaknak a náci Németország által megszállt Lengyelországban tapasztalt helyzetről, különösen a varsói gettó felszámolásáról és a titkos megsemmisítő táborokról.
A cikket Antissimo hozta létre.

2014. április

  • Fellner Frigyes (Pest, 1871. július 11. – Mauthausen, 1945. február 13.) közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, felsőházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Balogh József (irodalomtörténész) (Gödöllő, 1893. június 12. – Budapest (?), 1944. április 2.) lapszerkesztő, műfordító, klasszika-filológus, irodalomtörténész. Szent Ágoston Vallomások című művének fordítója.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • A csillagos házak azok a budapesti lakóépületek, amelyeket a polgármester 1944. június 16-án kiadott 147.501–514/1944–IX számú rendeletében a „zsidók (a fennálló rendelkezések értelmében megkülönböztető jelzés – sárga csillag – viselésére kötelezettek)” lakhelyéül kijelölt. Az elnevezés eredete az, hogy a rendelet értelmében az épületek bejáratát hatágú sárga csillaggal kellett megjelölni.
A cikket Malatinszky hozta létre.
  • A sárga csillag a Harmadik Birodalomban illetve az általa megszállt területeken – köztük Magyarországon is – a zsidók megjelölésére kötelezőleg bevezetett, a felsőruházaton viselt, textíliából készült jelvény volt.
A cikket Malatinszky hozta létre.
  • Az 1941. évi XV. törvénycikk a házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről a házasságkötés egyes feltételeit szabályozta a Magyar Királyságban az 1940-es évek első felében. A törvény többek között korlátozza a zsidók házasságkötését, és ehhez definiálja, hogy ki számít a törvény előtt zsidónak. A következő három és fél évben keletkezett, a zsidók emberi jogait tipró törvények és rendeletek azután többnyire erre a törvényre hivatkoznak, amikor meghatározzák a zsidók jogfosztásában érintettek körét.
A cikket Malatinszky hozta létre.
  • Az Üzlet a korzón egy 1965-ben bemutatott, fekete-fehér, Oscar-díjas csehszlovák film. Története: 1942-ben egy szlovák kisvárosban az árjásítás során Tono Brtko egy zsidó üzletben főnökké válik. A kifosztott tulajdonos, egy öreg hölgy, semmit nem ért az eseményekből. Brtko tulajdonképpen szánja a nénit. Figyelmezteti ugyan a koncentrációs táborba kerülés veszélyére, de hiába. Amikor elfogják, az idős asszony belehal a rémületbe. Tono Brtko szégyenében öngyilkos lesz.
A cikket OsvátA hozta létre.

2014. május

  • Werner Goldberg félig zsidó származású német katona, aki csak rövid ideig szolgálhatott a Wehrmachtban. Képe mégis megjelent a Berliner Tageblatt nevű folyóiratban, az „Ideális Német Katona” címszóval.
A cikket Scorch hozta létre.
  • Aurel Socol (1889–1962) kolozsvári román ügyvéd, a Partidul Ţărănesc (Maniu-párt) politikusa. 1944-ben a kolozsvári gettó felállítását követően a város környéki román parasztok segítségével megszervezte kisebb zsidó csoportoknak a román határon való átjuttatását.
A cikket Hkoala hozta létre.
  • Magdalena Stroe (Kolozsvár, 1925. szeptember 13. –) román egyetemi tanár, a Világ Igaza. A kolozsvári gettó felállításakor születési bizonyítványát és keresztelési lapját – szülei tudta nélkül – zsidó barátnőjének, Hamburg Hannának adta, aki így megmenekült a deportálástól.
A cikket Hkoala hozta létre.
  • Gárdonyi Lajos, névvariáns: Grünberger Lajos (Budapest, 1896. október 27. – Szerbia, Bor, 1945) magyar színész. Miután behívták munkaszolgálatra, a szerbiai Borba vezényelték, ott érte a halál. Visszaemlékezéseit Véletlenül történt címmel adták ki.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Tóth József (Arad, 1915. május 13. –) romániai magyar közgazdász, a Világ Igaza. 1943-ban katonai szolgálatra Kolozsvárra osztották be, ahol egy zsidó családnál lakott. A gettósítástól kezdve elrejtette és ezáltal megmentette házigazdáját és annak családját, illetve egy szomszéd zsidó család gyermekeit.
A cikket Hkoala hozta létre.
  • Mihály István, eredeti neve: Merkler István (Budapest, 1892. június 29. – Ausztria, Bruck an der Leitha, 1945. február 23.) magyar író, kabaré-, dalszöveg- és forgatókönyvíró.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • A kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás a magyarországi zsidó holokauszt első tömeges atrocitása volt, melynek során 1941. augusztus 27-28-án mintegy 23 600, nagyobbrészt Magyarországról kitoloncolt zsidót gyilkoltak meg Friedrich Jeckeln SS-Obergruppenführer alakulatai.
A cikket Malatinszky hozta létre.
  • Friedrich Jeckeln (Hornberg, 1895. február 2. – Riga, 1946. február 3.) SS-Obergruppenführer, a rigai gettóbeli, a kamenyec-podolszkiji és a Babij Jar-i tömegmészárlások irányítója, háborús bűnös.
A cikket Malatinszky hozta létre.
A cikkeket Hkoala egészítette ki az erre vonatkozó információkkal.
A cikket Hkoala hozta létre.
  • A magyarországi vidéki zsidóság gettósítása és deportálása során 1944. május 14. és július 9. között Magyarország vidéki zsidó lakosságának túlnyomó többségét gettókba kényszerítették, kifosztották majd – embertelen körülmények között – vasúton az ország határain túl fekvő koncentrációs táborokba (leggyakrabban az auschwitzi koncentrációs táborba) szállították.
A cikket Malatinszky hozta létre.
  • Robert Desnos kiemelkedő francia szürrealista költő volt. A theresienstadti koncentrációs táborban halt meg 1945. június 8-án.
A cikket OsvátA hozta létre.
  • Kálló Ferenc (Szeged, 1884. december 8. - Budapest, 1944. október 28. vagy 29.) római-katolikus pap, tábori lelkész, aki 1944-ben, Magyarország német megszállását követően zsidómentő tevékenységet fejtett ki. 1944. október 28-án éjjel a nyilasok elhurcolták és kivégezték.
A cikket Szabi237 hozta létre.
  • Az észak-erdélyi zsidóság gettósítása és deportálása 1944. május 16. és június 27. között történt. A térség mintegy 164 000 zsidó származású lakosa közül 131 639-at vasúton az auschwitzi koncentrációs táborba szállítottak. A gettósítást a Baky László által aláírt 6133/1944 BM VII. sz. kormányrendelet alapozta meg.
A cikket Hkoala hozta létre.

2014. június

  • Kemény Simon (költő) (Tass, 1882, augusztus 19. – Budapest, 1945. január 27.) költő, író, újságíró, lapszerkesztő. „Vérbeli impresszionista, elbűvöltje minden szépségnek az életben, irodalomban és képzőművészetben, egy kicsit maga is festő, színes szavak, szokatlan valőr-finomságok varázslatos mestere és álmodója.” – írta róla Kárpáti Aurél.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Kádár Endre, Schwartz (Kunhegyes, 1887. december 17. (vagy 1886. december 9.) – Auschwitz, 1944. november) magyar író, a Nyugat első nemzedékéhez tartozott.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Petschauer Attila, olimpiai bajnok vívó, a munkaszolgálatosként elszenvedett megalázó kínzások következtében vesztette életét 1943-ban.
A cikket – többek mellett – OsvátA hozta létre.
  • Victor Capesius (Szerdahely, 1907. február 7. – Göppingen, 1985. március 20.) SS-Sturmbannführer (őrnagy), a dachaui (1943–1944) és az auschwitzi (1944-1945) koncentrációs táborok gyógyszerésze.
A cikket Hkoala hozta létre.
  • Beck Rózsi (Szatmárnémeti, 1888. augusztus 5. – Auschwitz, 1944.) magyar színésznő. Különböző társulatokkal bejárta Erdély összes nagy- és kisvárosát, leginkább komikai szerepkörben lépett fel. 1941-től deportálásáig a kolozsvári Concordia Zsidó Színházban játszott.
A cikket Hkoala hozta létre.
  • Dieter Wisliceny (Regulowken, Kelet-Poroszország, 1911. január 13. – Pozsony, 1948. május 4.) német SS-százados (Hauptsturmführer), 1940 és 1944 között zsidóügyi szakértő Szlovákiában, Magyarországon és Görögországban. Az Eichmann-kommandó tagjaként végzett tevékenysége során 1944. április és október között több mint 400 000 magyar zsidót deportáltak, akiknek nagy része a gázkamrákban pusztult el.
A cikket Hkoala hozta létre.
  • A sanghaji gettó, hivatalos nevén a hontalan menekültek zárt szektora egy négyzetmérföldes terület volt a Japán által megszállt Sanghaj Hungkou kerületében, ahol mintegy 23 000, a németek által megszállt Európából elmenekült zsidót szállásoltak el a második világháború előtt és alatt.
A cikket Laci.d hozta létre.

2014. július

  • A gunskircheni koncentrációs tábor, hivatalos nevén Wels II a második világháború utolsó néhány hónapjában Németország mauthauseni koncentrációs táborának egyik kisebb altábora volt. Bár nem kényszermunka- vagy megsemmisítő táborként létesítették, rövid fennállása alatt mégis több ezer halálos áldozatot követelt.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Az Auschwitz-jegyzőkönyv az auschwitzi koncentrációs táborból megszökött két rab beszámolója alapján 1944 április végén Szlovákiában készített összefoglaló irat a táborban történtekről, a tömeges gyilkolás tényéről, méreteiről és módszereiről, kordokumentum a náci népirtásról.
A cikket Vadaro bővítette.
  • Az Eichmann-per egy bírósági eljárás volt 1961. április 11. és december 15. között Izraelben, Jeruzsálemben. A perben a közép-kelet-európai zsidóság második világháború alatti deportálásában és megsemmisítésében vezető szerepet játszó Adolf Eichmann SS-Oberstumbanführer ellen emeltek vádat "emberiesség elleni bűntettért", a zsidóság deportálásában való vezető jellegű tevékenységért, valamint a deportáltak szisztematikus megsemmisítésének egyik értelmi szerzőjeként. A bíróság a vádpontok többségében bűnösnek találta a vádlottat, ezért kötél által végrehajtandó halálbüntetésre ítélte. Miután a kegyelmi kérvényt elutasították, Adolf Eichmannt 1962. május 31-én Ramlában felakasztották. Ezzel ő lett az egyetlen személy, akit Izraelben, az ország története során kivégeztek.
A cikket Szabi237 hozta létre.
  • Victor Basch, vagy Basch Viktor (Pest, 1863. augusztus 18. – Franciaország, Neyron, 1944. január 10.) magyar zsidó származású francia filozófus-esztéta, irodalomtörténész, egyetemi tanár. 1926-tól a franciaországi Emberi Jogok Ligájának elnöke.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Pásztor Béla magyar költő. Munkaszolgálatosként halt meg valahol Ukrajnában.
A cikket OsvátA Palackposta hozta létre.
  • Rudolf Höß (1900. november 25. – 1947. április 16.) az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnoka 1941 májusa és 1943 novembere között, illetve ő felügyelte az 1944 nyarán véghezvitt tömeggyilkosságokat is, melyek során körülbelül 400.000 Magyarországról deportált zsidót végeztek ki Auschwitzban. A háborút követően részletes beismerő vallomást tett, kötél általi halálra ítélték és kivégezték.
A cikket Kohlins hozta létre.
  • A porajmos vagy porrajmos kifejezés a cigány nyelv egyik balkáni dialektusából származik, magyarországi lovari alakja pharajimos. Eredeti jelentése „elpusztítás, elnyeletés”. A kifejezés magyar megfelelője: roma holokauszt. A roma holokauszt cigány nyelvű elnevezései még a samudaripe és a kali trash.
A cikket SZERVÁC Attila bővítette.

2014. augusztus

  • Radó Imre (Pécel, 1885. július 31. – Auschwitz, 1944) próza- és drámaíró, „a jugoszláviai magyar irodalom két világháború közötti időszakának legtermékenyebb regényírója”
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Dettre János (Budapest, 1886. május 15. – Topolya, 1944. április vége) publicista, szerkesztő. Auschwitz-ba deportálása előtt öngyilkos lett.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Csergő Hugó (Budapest, 1877. január 18. – Sachsenhausen, 1945. január 1.) költő, író, újságíró. A holokauszt áldozata lett.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Az auschwitzi koncentrációs táborban fennállása során lágerzenekarok működtek. Megnevezésük a tábor szóhasználatában Häftlingkapelle vagy Lagerkapelle volt. Ezek részben a lágerek vezetőségének utasítására, részben a deportáltak saját kezdeményezésére jöttek létre, tagjai a táborok foglyai, hivatásos és amatőr zenészek voltak. Szimfonikus, fúvós- és kamarazenekarok, dzsessz-együttesek alakultak így meg.
A cikket Villanueva hozta létre.
  • A sümegi zsinagóga 1886-ban – más források szerint 1913-ban – épült romantikus-eklektikus stílusban. A második világháború óta nem használják istentiszteleti célra és teljesen átalakították – 1949-ben a hitközség létszáma már csak 37 fő volt.
A cikket egy anonim szerkesztő hozta létre.
  • 1944-ben a nagykanizsai zsinagóga területén alakították ki a kanizsai gettó egy részét, illetve a helyi és környékbeli zsidóságot itt gyűjtötték össze és innen deportálták a megsemmisítő táborokba. Nagykanizsa és környéke körülbelül 3000 zsidó lakosa közül mintegy 2700-an haltak meg a második világháború idején. A templom jelenleg üresen áll, az istentiszteleteket a hitközségi épület imatermében tartják.
A cikket egy anonim szerkesztő hozta létre.
  • Zöldy Márton (Arad, 1912. augusztus 14. – Újvidék, 1946. november 5.) csendőrszázados, aki az 1942-es újvidéki vérengzés idején a városban tartózkodó csendőralakulatok főparancsnoka volt. 1943-ban hadbírósági eljárás indult ellene, de 1944 januárjában vádlott társaival együtt Németországba szökött, ahol beállt az SS-be. Magyarország megszállása után hazatért és vezető szerepet játszott a hazai zsidóság deportálásában. A háború végén ismét Németországba menekült, de az amerikaiak elfogták és kiszolgáltatták Magyarországnak mint háborús bűnöst. Perét a budapesti népbíróság Grassy Józsefével együtt tartotta, mindkettejüket halálra ítélték, majd kiadták őket a jugoszláv hatóságoknak, akik ismételten halálra ítélték és Újvidéken kivégezték őket.
A cikket Szabi237 hozta létre.

2014. szeptember

  • Komlóssy Emma, eredeti neve Krausz Emma (Vác, 1881 – Budapest, 1944. december) magyar színésznő, népdal- és operetténekesnő. 1944-ben a budapesti gettóban halt meg.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Forgács Rózsi (Kecskemét, 1886. június 13. – Pestszenterzsébet, 1944. április 11.) magyar színésznő, színházigazgató. Három héttel az ország német megszállása után férjével, Rogoz Oszkárral együtt otthonában öngyilkos lett.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Feld Irén (Budapest, 1883. március 26. – Budapest, 1944. október 19.) magyar színésznő. 1910-től 1913-ig kísérleti jellegű színházat vezetett. 1944-ben származása miatt a nyilas terror áldozata lett.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • A marosvásárhelyi gettót Magyarország német megszállását követően állították fel, a Sztójay-kormány rendeletére. A gettó rendeltetése volt a maros- és udvarhelyszéki zsidó közösség összegyűjtése. Május közepére összesen 7549 zsidó személyt szállítottak ide, de ide deportálták Bözödújfalu szombatos magyarjait is. A gettót két hét alatt, május 27. és június 8. között ürítették ki, a deportáltakat Kassa érintésével az auschwitzi koncentrációs táborba szállították, ahol nagy részük elpusztult.
A cikket Szabi237 hozta létre.
A cikket Halász János hozta létre.

2014. október

  • Nagy György (Budapest, 1905 . március 5. – Harka, 1945. január 8.) magyar színész, író. 1944 decemberében a nyugati határ mentén a németek állásrendszerén dolgoztatott kényszermunkások között volt. Ott halt meg 1945 elején.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • György Oszkár eredeti neve Groszmann (Budapest, 1882 . december 27. – Auschwitz, 1944) magyar költő, műfordító. „Gazdag és kulturált költő, a francia líra egyik legjobb magyar ismerője és buzgó, hűséges tolmácsa."
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Sebesi Ernő névvariáns: Fried (Sebeskellemes, 1893. december 9. – Budapest, 1944. december vége vagy 1944, Mauthausen) magyar orvos, költő, drámaíró, műfordító. Származása miatt 1941-ben a szlovákiai zsidóüldözések elől Magyarországra menekült. Vagy Budapest ostroma idején vagy Mauthausenba deportálva halt meg.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Sebestyén Károly (kritikus) névvariáns: Schlossberger (Gödre, 1872. július 10. – Budapest, 1945. január 5.) színikritikus, irodalomtörténész, filozófiai író, műfordító; a Színművészeti Akadémia igazgatója (1928–1930), a Kisfaludy Társaság tagja (1929).
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Gáspár Zoltán (Rozsnyó, 1901. október 17. – Budapest, 1945. január 13.) magyar publicista, lapszerkesztő. A Szép Szó című folyóirat munkatársa, később szerkesztője volt. Az ország német megszállása után egy német tiszt agyonlőtte.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Göndör Bertalan (Budapest, 1908. július 28. – Mauthausen, 1945. március 28.) festőművész, grafikus. 1941-től kezdve többször behívták munkaszolgálatra, Magyarország német megszállása után előbb Auschwitzba, majd pedig Mauthausenbe deportálták. Itt érte a halál, alig két hónappal a tábor felszabadítása előtt.
A cikket Halász János hozta létre.
  • Csabai Ékes Lajos, eredetei neve Engel (Budapest, 1896. augusztus 2. – Háros, 1944.) magyar grafikus- és festőművész. A második világháború idején több alkalommal behívták munkaszolgálatra. 1944 nyarán a Háros-szigeti vasútállomáson látták utoljára.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Erdei Viktor, eredeti neve Epstein Győző[1] (Budapest, 1879. augusztus 2. – Budapest, 1945. március 9.) magyar szobrász, grafikus- és festőművész. A főváros ostromát a budapesti gettóban kényszerült átélni, ott is halt meg, kevéssel annak felszabadítása után. „Csodálatosan finom grafikus volt.”
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Szenes Fülöp, eredeti neve Stern (Törökszentmiklós, 1863. május 3. – Budapest, 1944. november) magyar festőművész. 1944-ben a betegségében őt ápoló egyetlen lányát deportálták. Az idős művész valószínűleg éhenhalt, talán a budapesti gettóban.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Örkényi Strasser István (Szentes, 1911. február 6. – Kiskunhalas, 1944. október 11.) magyar szobrászművész. Ahhoz a 101/322. sz. munkásszázadhoz tartozott, melynek tagjait 1944. október 11-én SS-katonák lemészárolták a kiskunhalasi vasútállomáson.
A cikket Vadaro hozta létre.
A cikket Halász János hozta létre.
A cikket Halász János hozta létre.
A cikket Halász János hozta létre.
A cikket Halász János hozta létre.
A cikket Halász János hozta létre.
A cikket Halász János bővítette, tatarozta.
A cikket Halász János hozta létre.
A cikket Halász János hozta létre.
A cikket Halász János hozta létre.
  • A pusztavámi tömeggyilkosság 1944. október 16-án lezajlott esemény, amelynek során egy SS-alakulat agyonlőtte az eredetileg Jolsván felállított, később pedig Pusztavámra szállított, zsidó orvosokból, gyógyszerészekből és mérnökökből álló munkaszolgálatos század tagjait. Az áldozatok száma 199, más források szerint 216 volt.
A cikket Malatinszky hozta létre.
A cikket OsvátA Palackposta hozta létre.
A cikket Halász János hozta létre.
A cikket Halász János hozta létre.

2014. november

  • Az 1944. őszi hegyeshalmi gyalogmenetek szervezése és lebonyolítása egy átfogó terv része volt Magyarországon, mellyel részben a Harmadik Birodalom munkaerő igényét kívánták biztosítani, részben a maradék magyar zsidóság további minél átfogóbb deportálását kívánták elérni. Az akciót zömmel novemberben bonyolították le.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Basch Andor (Budapest, 1885. május 19. – Budapest, 1944. június 24.) magyar festőművész. Basch Gyula festőművész fia. Kevéssel öngyilkossága előtt festett Önarcképe (1944) „egy tiszta embernek elkomorult, lírai vallomása a gyűlölettel teli gyilkos világ szörnyűségei közepette.”
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Gróf József (Tapolca, 1892. március 4. – Mauthausen, 1944) magyar grafikus, belsőépítész, bélyegtervező, bútortervező. 1944-ben deportálták, Mauthausenben halt meg, halálának pontos ideje nem ismert.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Roboz Imre (Budapest, 1892. február 15. – Budapest, 1945. január) magyar lapszerkesztő, színházigazgató. Tevékenységét a filmnél kezdte, később a budapesti Vígszínház két világháború közötti időszakának meghatározó vezetője volt.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Lengyel Zsidóság Történetének Múzeuma (Varsó) A Lengyel Zsidóság Történetének Múzeuma avagy Polin (lengyelül Muzeum Historii Żydów Polskich, MHŻP) tematikus múzeum Varsóban, mely a lengyel zsidóság ezer évét mutatja be. Az alapkő letételére 2007-ben került sor és 2013. április 19-én nyitotta meg kapuit, a varsói gettó közvetlen szomszédságában. A múzeuma 2014. október végétől időszakos és állandó - a legmodernebb technológiával ellátott - kiállításokkal fogadja a látogatóit. Kulturális és oktatási központként üzemel.
A cikket Dettyplease hozta létre.

2014. december

  • Márkus Miksa (Pest, 1868. június 17. – Budapest, 1944. április 27.) magyar újságíró, lapszerkesztő. Hosszú időn át a Magyarországi Újságírók Egyesületének elnöke volt.
(Kétségek merültek fel arra vonatkozóan, hogy valóban a holokauszt áldozata volt-e. Lásd a cikket és vitalapját.)
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Pollák Miksa (Beled, 1868. március 8. – Auschwitz, 1944. július) rabbi, történettudós. Ötven évig Sopronban az izraelita hitközség főrabbija volt.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Földes Béla, eredeti neve Weisz Béla (Lugos, 1848. szeptember 25. – Budapest, 1945. január 18.) közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a magyar közgazdaságtan és statisztika kiemelkedő alakja. Éhen halt a budapesti gettóban.
A cikket Vadaro hozta létre.
A cikket OsvátA hozta létre.
A cikket OsvátA hozta létre.
  • A Belzec-per egy bírósági eljárás volt 1963 - 1965 között Nyugat-Németországban, nyolc, háborús bűnökkel vádolt egykori SS-keretlegény ellen, akik a második világháború alatt a belzeci megsemmisítő táborban teljesítettek szolgálatot és - a vád szerint - közvetve felelősek voltak az ott folyó megsemmisítésben. A bíróság végül hét főt felmentett és csak egy főt ítélt el 4,5 év börtönre.
A cikket Szabi237 hozta létre.
  • Forgács Antal, névvariáns: Freud (Bicske, 1910. február 10. – Németország, 1944. március) magyar költő, újságíró.
A cikket Vadaro hozta létre.
  • Körmendi Zoltán, előző neve: Frim Zoltán (Budapest, 1898. június 10. – Gunskirchen, 1944 vagy 1945) költő, író, publicista.
A cikket Vadaro hozta létre.

Kapcsolódó lapok és eszmecserék

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:Holokauszt-emlékév_2014&oldid=21929949”