Wikipédia:Miért nagyszerű a Wikipédia?

Rövidítése:
WP:NAGYSZERŰ

Tudnivalók

Ha sokat olvasgatod és szerkesztgeted a Wikipédiát, egy nyugodt pillanatodban elmerenghetsz azon: „Miért is nagyszerű a Wikipédia? Mi okozhatja, hogy ilyen sokan ilyen túláradó lelkesedéssel szerkesztik?” Ezt megválaszolandó, a szerkesztők megpróbálták összeszedni gondolataikat.

Szerkeszthetőség

• Számos olyan terület van, ahol a magyar Wikipédia szócikkei nyújtják a legjobb magyar nyelvű online elérhető összefoglalót az adott témában. Sőt, az is előfordul, hogy a magyar Wikipédia szócikkén kívül nem lelhető fel más online magyar nyelvű forrás.
• A Wikipédia cikkeket különösen egyszerű szerkeszteni. Bárki rábökhet a "szerkeszt" linkre és módosíthatja azt, amit szükségesnek tart. Nincs szükség sem HTML-ismeretekre, sem ellenőrző személyzetre, pusztán a billentyűzetre és az egérre. A legtöbb esetben azt szeretnénk, hogy az emberek végezzék el azokat a változtatásokat, amelyeket szükségesnek tartanak. Ez a módszer nagyon hatékonynak bizonyult: ha elég sok szerkesztőnk van, fel tudjuk venni a versenyt a profitorientált projektekkel.

• Tim Berners-Lee, a WWW feltalálója többször megemlíti a könyvében , hogy a web olyan közeggé alakult, amelyben könnyebb olvasni, mint szerkeszteni. Szerinte a web egy még jobban összedolgozó közösség kellene legyen, és a webböngészők szerkesztőként is kellene működjenek. A Wiki-alapú szerverek közel állnak ehhez az álomhoz.
• Míg a hagyományos enciklopédiákat évente javítják, a Wikipédiát állandóan szerkesztik, s szeretjük azt hinni, e szerkesztések többsége javítás (bár ez nem biztosan teljesül). Az aktuális történések, felfedezések a legtöbb területen viszonylag hamar bekerülnek enciklopédiánkba. Ez fontos, ha érdeklődsz a jelenlegi élet bármelyik területe – a tudomány, a kultúra, a szabadidős tevékenységek, az utazás, – egyszóval bármi iránt.
• A Wikipédián felmerülő hibák általában gyorsan javítva vannak, szemben egy papíralapú enciklopédiával, ahol ez hónapokig tartana. Ha valaki észrevesz egy hibát, azt rögtön kijavíthatja saját maga percek alatt. Papíralapú enciklopédiáknál ez szóba sem jöhet.
• A Wikipédiában nincsenek kötelező szócikkek és senki sem csinál ütemtervet. Ez azt jelenti, hogy bárki azonnal szerkesztheti bármelyik részét az enciklopédiának. Ez növeli a motivációt és a jó hangulatot.
• A Wikipédia nyílt tartalommal rendelkezik a GNU szabad dokumentációs licenc alapján. Ennek ismerete felbátorítja az embereket, hogy segítsenek szerkesztésében; mivel ez egy publikus projekt, amit bárki használhat.
• Hol máshol olvashatnál szokatlan című vagy tartalmú cikkekről, mint a Wikipédiában? Nagyon sok cikk valószínűleg soha nem kerülne be egy nyomtatott enciklopédiába.
• A vitalapok használata. Ha egy cikk nem meríti ki teljesen az adott témát, rákérdezhetsz a szócikk vitalapján.
• Kérhetsz szócikkeket. Ha van olyan cikk, amiről olvasni szeretnél, de mégsem találod, akkor írd föl a cikked címét a Wikipédia:Kért cikkek oldalra.
• A Wikipédiát kritizálók többsége azt nehezményezi folyamatosan, hogy a cikkeket amatőrök írják, így a cikkek minősége nem teljesen megbízható. Ami azt illeti, ez nem teljesen igaz, hiszen itt is vannak szakértők, akiknek a tudásában teljességgel meg lehet bízni.

Felépítés

• A Wikipédiában minimális szintű a bürokrácia vagy cenzúra (legalábbis hivatalos), nincsenek olyan különleges szerkesztői kötelezettségek, amik megkötnék a kezünket, eltekintve az alkotmánytól, a törvényektől, a nyelvtan szabályaitól, és a hasonló általános elvektől; ami például egy politikai napilap vagy egy egyszerű tudományos lexikon szerkesztőgárdájában is, elképzelhetetlen. De még így sem a „vadnyugat”. Vannak íratlan társadalmi és közösségi szabályok, de ez magában talán mégsem nevezhető bürokráciának, mert bárki elvégezhet bármilyen változtatást ha azt jónak látja. Bárki jöhet és javíthat a projekten. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a szerkesztők jóval szabadabbak, mint más közösségi munka esetében; hanem azt is, hogy a szerkesztői ellenőrzés, a szócikkek írása, bővítése többé-kevésbé folytonos.
• Az élet nem fair, ebből adódóan az internetes közösségek sem azok. Ha egy bizonyos adminisztrátor nem kedvel téged egy adott internetes fórumon, kirakhat elég gyorsan, hiszen ő ott a főnök, és ő hozza a szabályokat is. A Wikipédián elvből mindenki szerkeszthet. Még akkor is, ha rossz a helyesírásod, ha túl fiatal vagy, ha egy vitatott témáról akarsz írni, sőt még akkor is, ha utálod a Wikipédiát. Mindaddig, amíg a közreműködéseiddel hasznos tartalmat adsz hozzá a cikkekhez, szívesen látunk. Természetesen kitiltjuk a fékezhetetlenül romboló szándékú szerkesztőket, de még ezek után is előfordulhat, hogy adunk nekik egy második esélyt.

Széleskörűség és mélység

• A Wikipédia minden kétséget kizáróan a világ legnagyobb enciklopédiája. Ez az emberiség legnagyobb és legátfogóbb tudásának gyűjteménye, amit valaha írtak. Az angol Wikipédia több mint hatmillió cikkel már így is kilencvenkétszer nagyobb, mint a legnagyobb írott lexikon, az Encyclopædia Britannica, ami 65 000 cikket tartalmaz. Minden új cikkel a tudás egyre könnyebben elérhetőbb lesz, mint valaha.
• A Wikipédia semleges nézőpont nevű irányelvének köszönhetően egy kitűnő hely arra, hogy a vitatott témákat is gyorsan megértsd. Betekintést szeretnél nyerni az arab–izraeli konfliktusról, de csak 10 perced van? Azon gondolkozol, mi is történt a 2007-es libanoni konfliktus során vagy mik szólnak az őssejtkutatás ellen és mellett? A Wikipédia erre nagyszerű kiindulópont.
• A Wikipédia nem papírból készül, így a szócikkek méretben nincsenek limitálva (bár a gyakorlatban nem szerencsés túlságosan hosszú cikkeket írni, érdemesebb megfontolni a több kisebb cikkre tagolást).
• A szócikkek egyre kifinomultabbá válnak. Tartalmuk egyre jobb, főleg ha van egy valaki, aki rendszeresen dolgozik rajtuk (így mások is szívesen besegítenek). Sok olyan szócikk van amely a közepesnél gyengébb volt, de mára már több mint közepes. Ha feltételezzük, hogy ez több évig fog tartani (amit teljes joggal feltételezhetünk), akkor elképzelhető, hogy minden szócikk egy nap fényesre lesz csiszolva.
• A Wikipédia minden jel szerint sok intelligens, kifinomult embert magához vonzott (kivéve a néhány vandált), akik több vagy kevesebb idővel rendelkeznek, köztük szakemberek is dolgoznak itt szócikkeken. Idővel, a nagyszámú szócikkek minőségét (amelyet a rajongók, amatőrök megírtak) ezek a szakemberek nagymértékben javíthatják. Ez a Wikipédiát kellemes közösséggé változtatja és meglesz a bizalom, hogy egy nap a szócikkek színvonalasak lesznek.

• Továbbá, mivel ezek az igen intelligens emberek a világ minden tájáról származnak, ahol csak lehetőség van az internet elérésére, a Wikipédia az olvasó számára egy igazi, jó értelemben vett multikulturális közeget és a különböző világnézetek szelíd ütköztetését és egymás mellett létezését tudja biztosítani.
• Hogy egy bizonyos témáról információt lelj a Wikipédián csupán egy keresésbe telik, ellenben más keresőprogramokkal, amik több száz találatot hozhatnak ki, azonban a pontosságuk megkérdőjelezhető és lehet, hogy csak pár hasznos mondatot tartalmaznak.
• A Wikipédia nemcsak a hétköznapi, a lexikális, a tudományos ismeretek tárolására alkalmas, hanem ezek rendezésére; és hálós szerkezetű hipertext rendszere miatt könnyebben rávilágít az ismereteknek nemcsak a mibenlétére, hanem azok összefüggéseire is, mint pl. egy tankönyv.
• Persze, néhányan a Wikipédiát amolyan átoknak tekintik. Lásd: Miért nem nagyszerű a Wikipédia

És a többi

• Minél több a szócikk, annál több találat mutatkozik a keresőkben (például Google), annál több ember ismeri meg, annál többen fognak szócikket szerkeszteni, lektorálni. Így napról napra bővül az enciklopédia.
• Sikerünk biztatóan magasnak tűnik. 2003. január 23-án létrejött a 100 000. cikkünk, és azóta túljutottunk a 10 milliomodikon is. Ebből több mint három millió az angol Wikipédián született meg. Ha a Wikipédia ezt a tempót folytatja, akkor előbb-utóbb minden témáról lesz cikkünk.
• A Wikipédia ingyenes. Nagyon sok online enciklopédia nem az. Mitöbb, a Wikipédián nincsenek reklámok.
• Jó érzés azt látni, mikor valaki közreműködéseit ezrek olvassák.

Lásd még

• Wikipédia:Miért nem nagyszerű a Wikipédia?